Toszkána történelme

Firenze
Firenze története az etruszkokig vezethető vissza, akik Fiesoleban rendezkedtek be, majd Julius Ceaser alaptíotta i.e. 59 előtt a későbbi Florentia kolóniát. FLORINES – Forint!!!

Florentia jelentős kereskedelmi központtá fejlődött, majd a Római Birodalom bukása utána Firenze a gótok, majd a longobárdok, végül a frankok uralma alá került. 1110-ben Firenze szabad városállam lett, melyet 12 konzul alkotta vezetőség irányította a Consiglio dei Cento (Százak Tanácsa) segítségével a régiót. A középkorban Firenze gazdag és dinamikusan fejlődő városállam volt, Európa egyik vezető pénzügyi és kulturális központja. A tehetősebbek lelkesen támogatták a művészeteket. Firenze rengeteg, nagy kihívást jelentő megbízással vonzotta Toszkána és egész Itália vezető művészeit. Avirágkort azonban beárnyékolták a politikai küzdelmek, véres hatalmi harcok.

A 13. században egyes városállamokat – mint Pisa, Siena, Prugia és különösen Firenze – komoly haszonhoz segített a kereskedelem (főleg a textilpiac) és a kialakuló bankrendszer. 1300-ban Firenze 100.000 lakosával Európa egyik legnagyobb és leggazdagab városának számított. Ám a béke, akárcsak az egész tartomány korábbi történelmében, ezuttal is ritkaságnak számított. Néhány évtized alatt az egymást gerjesztő politikai cselszövések és hatalmi viszályok ismét kettéosztották a régiót. Míg a városállamok egy része a német-römai császár mellé állt, mások inkább a pápát támogatták. A császárpárti ghibellinek és a pápista guelfek konfliktusát valójában nem a politikai meggyőződés irányította, hanem a nagy hatlamú családok közti ellentét, az uraságok személyes ambíciói és feudális osztályharc. Ez a viszály idővel egy véres háború formájában tört a felszínre, amelyben a guelf Firenze győzedelmeskedett a ghibellin Pisa, Siena és Arezzo felett.
A pápista guelfek és a császárpárti ghibellinek közti makacs küzdelem a 13. században vette kezdetét. Ez időben született Dante Isteni színjáték című legismertebb munkája, melyet száműzetésben írt. 1348- ban a fekete halál szinte minden második emberrel végzett a vidéken, így jó néhány évtizedre megállt az élet a terület nagyvárosaiban. E tragikus időszakban született Bocaccio fő műve, a Dekameron.

A Medici család Firenzéjének története 1434-ben kezdődött, amikor Cosimo de’Medici, a művészetek híres patrónusa került a kormányzat élére. Jó szemmel ismerte fel a tehetségeket, támogatását élvezte többek között Alberti, Brunelleschi, Luca della Robbia, Donatello és Filippo Lippi. Az ő ízlését tükrözi a város számtalan nagyszerű épülete is.

Cosimo unokája, Lorenzo il Magnifico (1469-1492) művelt és népszerű volt. Hatalomra kerülése után olyan művészeknek adott szabad kezet a városban, mint Michelangelo vagy Botticelli. Firenze roppant termékeny aranykora gyakorlatilag Lorenzo de’Medicivel szállt a sírbe. A további Mediciek uralma alatt Firenze és a környező vidék hanyatlásnak indult egészen 1737-ig, mikoris kihalt a Medici ház.

A Nagyhercegséget 1860-ben az Olasz Királysághoz csatolták és 1871-ig az ország fővárosa is volt.

A 20. század sok pusztítást végzett Firenzében, a II. világháború, melyben az összes hidat felrobbantották (kivéve a Ponte Vecchiot), 1966-os súlyos árvíz vagy az 1993-as olasz maffia által végzett gépkocsi robbantás, mely merénylet lerombolta az Uffizi egy részét.

Volterra
E város a tengerszint felett 500 méteres magasságban, szélfútta fennsíkon áll. Olaszország legrégebben lakott települései közé tartozik. A Velathrinak nevezett etruszk város a Dodecapolis (12 város szövetsége) egyik legbefolyásosabb tagja volt. Volterre jelenleg mindössze 3 százalékát foglalja el az ősi Velathri területének.

A környező vidék gazdag ásványi anyagokban, köztük timsóban és alabástromban. A timsó valaha a város gazdagságának alapját képezte, de később a vesztét is okozta. Firenze ugyanis erőszakkal elfoglalta a várost 1361-ben azért, hogy ellenőrzése alatt tartsa a timsókészleteket, melyek a kelmefestés fontos segényagai voltak. Az alabástrombányászat újr fellendült a 19. században és a mai napig is Volterra fő iparágát képezi.

Monteriggioni
Sienától 15 km-re észak-keletre terül el (néhány könyvben rosszul van megadva a helye!). Dante az Isteni színjátékban a pokol kilencedik körének óriását ahhoz a 14 toronyhoz hasonlította, melyek még ma is körülveszik ezt a fallal bekerített tökéletes falucskát. A falat és a tornyokat a 13. század elején Siena városa építette, így jelezve a határt saját területei és az északi ellenség Firenze között.

Ez a falu, tulajdonképpen egy miniatűr város inkább! Két büszke piazzája és romás stílusú temploma is van. Júliusban és augusztusban számos várjáték helyszínéül szolgál, mely alkalmakkor színes, középkori ruhákban vonulnak fel, vásározók teszik ki portékájukat és minden a hagyományokról és a mulatozásról szól.

Siena
E város szinte mindenben eltér toscanai ellenlábasától, Firenzétől. Míg Firenze épületeit az antik hagyományok inspirálták, és barna agy szürke kövekből építették őket, addig Siena házai inkább gótikusak és vörösesbarna téflából készültek. Ezt a színt egyébként a művészek égetett sienának nevezik. Míg Firenze zord és férfias, lázasan nyüzsgő utcákkal, addig Sineát inkább nőies báj jellemzi – egy könyv leírása szerint.

Siena, dombtetőre épült városka, melynek lakossága 60 ezer fő (Firenzéé 380 ezer!). A középkorban azonban teljesen egyenrangú ellenfélként küzdött Firenze ellen és a szerencse nem egyszer az ő oldalára billent. Azonban Firenze hatalma és befolyása, valamint politikusainak ravaszsága és rátermettsége fokozatosan háttérbe szorította a rivális várost.

A végső csatára 1555-ben került sor és becslések szerint Siena lakosságának 60%-a odaveszett ebben a hossz és véres háborúban. A meghódítása után mindent elfoglaltak a Medici hercegek és mintegy 400 éves nemtörődömség és visszafejlődés jellemezte a várost. A sienai emberek erejének, vitalitásának hála, a város ezt is túlélte és újra virágát éli, mint valami hamvaiból támadt Főnix madár.

Elba-szigete
Elfogyott az erőm, erről már írjon vki… bocsi!:)

Akkor én folytatom…(Marci)

“A Tirrén-tenger gyöngyszeme”, ezzel a névvel Elba szigetét igazából már évezredek óta illetik.
Ez a sziget a legnagyobb a toszkán szigetcsoportból. Egykor az itáliai szárazföld része volt és ez utal rá, hogy hasonló vidék, mint Toszkána. Dombos és mindig zöld a tenger miatt, és nyáron sincs szárazság. A növényzet változatos, különösen tavasszal és ősszel, ez a sziget egyik nagy vonzereje.

Már az etruszkok lakták és egy vasérc bányát műveltek a szigeten, melyben a termelést csak 1982-ben szüntették meg és a bányát bezárták. a 11. században Pisa birtokában volt. 1290-ben elvették a genovaiak, később egy spanyol Sora herceg hűbéri tulajdona lett. A sziget egy kis északi területe ekkor a Medici család birtoka, akik a 16. században a Szent István Lovagrendnek adományozták. 1736-ban Nápoly királya vette birtokba, míg 1801-ben Napóleon foglalta el, majd feloszlatta a lovagrendet. 1814-ben Napóleon kapta meg felségjogokkal, és a hatalomból való kényszerű távozása után a szigeten tartózkodott 1814. május 4-étől, 1815. február 26-áig. A bécsi kongresszus határozata alapján 1816-ban a Toszkán Nagyhercegséghez csatolták. 1860-tól az egységes Olaszország része. A II. világháborúban a sziget felszabadítására érkező francia csaptok 1944. június 17-én értek partot.

Borok

Az előkelő DOCG minőségjelzéssel ellátott olasz borok közül hatot Toszkánában temelnek, melynek a legtöbbje vörös. A leghíresebb toszkán bor,a Chianti Classico. E borok közös szimbólum a a gallo nero (fekete kakas), mely a középkorban a Chianti Liga jele volt. A chianti rendszerint testes és száraz, de az érlelés körülményei dűlőről dűlőre változnak, gyakran szomszédok között is. A 60-as évek óta létező 4 minősítésű kategóriából a 2 legmagasabb a DOC és DOCG. Ez utóbbi esetében nem csak szigorú követelményeknek kell megfelelniük (szőlőfajta, módszer, stb) a boroknak, de a DOC minősítésen felül az állami borellenőrök garanciáját is magában foglalja. Ittunk pár ilyen bort és valóban nagyon jók, finomak, de igazából nekem a testes száraz, vagy éppen könnyű cuvé Villányi magyar borok jobban bejönnek… persze ez egyéni vélemény!:)

Kávé

Olaszorszában a kávé a nemzeti öntudat alapja és az első dolog, amit egy olasz szülőföldjén kívül kritizálni kezd. Az espresso egy gyűszűnyi méregerős fekete, amit reggel a pultnál munka előtt dobnak be az olaszok. Gyakran meglepett minket, hogy mindenki a pult mellett toporog egy pohár csészéve… amíg rá nem jöttünk, hogy ha kint, széken ülve, asztalnál fogyasszuk el (és látják:), akkor plussz szervízdíjat számolnak fel, mert ki kell jönniük a csészékért. Mi mindig espressot ittunk Olival, de lehet, ki kellett volna próbálnom néha a caffé doppio-t (dupla), ami egy lórugással is felér. Természetesen mindenhol van kapucsínó, kisebb-nagyobb bögrékben és habbal. Azonban nem könnyű meggyőzni pincéreket, hogy a kapucsínót forrón és ne langyosan szolgálják fel. Erre minden rendelésnél figyelnie kellett Marcinak, aki csak kapucsínót ivott mindig. Ez a „forrón a kapucsnit” dolog általában fejcsóváláshoz és ciccegéshez vezethet, amit akkor is könnyen kiérdemelhetünk, ha vacsora után rendeljük a kapucsínót, espressot. Sok esetben kétszer kaptunk kávét, mert mondtuk előre, hogy a vacsi végén lesz még 3 kávé, erre kihoztak az elején is egy kört, meg a végén is… de legalább nem aludtunk el… se a kaja előtt, se utána!:)

Látnivalók a teljesség igénye nélkül

Firenze
• Duomo Santa Maria del Fiore (Virágos Szűzanya Székesegyház) – a dóm kupolájából gyönyörű látvány nyílik Firenzére.
• Campanile di Giotto (Giotto harangtornya).
• Santa Croce (Szent Kereszt) – a kereszténység leghatalmasabb templomának szánták, 1294-ben kezdődtek a munkálatok, de csak a 19. században fejezték be.
• Battistero San Giovanni (Keresztelőtemplom) – 5. és 8. század között épült római alapokra, ezzel Firenze legrégibb épülete. A 8 szögletű templom 3 bronzkapuja (is) egyedülállóvá teszi a világon.
• Piazza della Signoria, Palazzo Vecchio Neptun-kút, Uffizi Galeria, Ponte Veccio (Régi híd) – Firenze legrégibb hídja.

Siena
• Il Campo (Siena főtere),
• Palazzo Publico (a főtér leglátványosabb épülete, önkormányzat, közéleti központ)
• Torre del Mangia (harangtorony a Palota mellett – 102 méter magasságával Itália 2. legnagyobb tornya,
• Duomo (Székesegyház – belső tere jóval díszesebb, mint a többi ismert Duomo),
• Battistero (Keresztelőtemplom), Piazza del Duomo (Dóm tér)

Volterra
• Duomo,
• Museo Etrusco Guarnacci (Etruszk Múzeum),
• Parco Archeologico,
• Fortezza Medicea (erőd, mely ma is működő börtönként üzemel),
• Teatro Romano (Toscana legjobb állapotban megmaradt amfiteátruma).

A Vespa története

A városi közlekedés legeredetibb formája.

A Vespa nem egyszerűen robogóként írta be magát a történelembe, hanem mint mítosz, életmód és önkifejezési eszköz. A Vespa az évtizedek során mindig is képes volt a saját korának a kultúráját tolmácsolni és kifejezni. Erőssége mindig a korszerűség volt, hogy magába tudta gyűjteni a társadalmi változásokat valamint az új irányzatokat, és azokat a mobilitás kifejezésére fordította. A Vespa születése óta egy üzenet, a korszerűség jele. És ma ez a modernség a városhoz kapcsolódik. Nem véletlen, hogy akik ma Vespa robogót választanak, a nagyvárosi kultúrában élnek, azokat a helyeket és tevékenységeket keresik és próbálják ki, amelyeket a nagyváros kínál. Aktualitása teszi “élő” legendává, jobban mondva kultusz tárggyá a Vespát. Olyan tárggyá, amellyel könnyű összhangba kerülni, amelyen keresztül kifejezhető a saját személyiségünk kortalan stílusának köszönhetően, amely bár folyamatosan változtatja a külsejét, sohasem tagadja meg önmagát.

A Vespa informális, elérhető, feltűnő és kimeríthetetlen életörömet fejez ki, üzenete csalogató, részvételre csábít, az állandó megújulásról és a kifejezés szabadságáról szól.

A Vespa születése

A Vespa születése 1946-ra nyúlik vissza, akkor került ki az első “darázs” a Piaggio cég gyárából. A történet azonban korábban és egészen máshogy kezdődött. Az 1884-ben Rinaldo Piaggio által alapított Piaggio vállalat kezdetben luxus tengerjáró hajók kabinjának berendezéseihez szállított első osztályú faanyagot. A század végén már a vasúti kerekek készítésével, majd az első világháború alatt tengeralattjáró felderítésére és megsemmisítésére alkalmas motoros hajók, később pedig repülőgépmotorok és helikopterpropellerek gyártásával bővült a cég tevékenységi köre. Az első világháború évtizedekre meghatározó változást hozott a vállalat életébe: repülőgépeket és hidroplánokat kezdett gyártani. A genovai üzem mellett 1917-ben Pisában, négy évvel később pedig Pontederában nyitottak gyárat.

A második világháborúban nagy veszteség érte a Piaggio vállalatot, a pisai és pontederai repülőüzemeket ugyanis a szövetségesek szinte a földdel tették egyenlővé. Az alapító tag fiának, Enrico Piaggionak volt a feladata ezeknek az üzemeknek a helyreállítása. Ötlete nyomán, amely a gazdasági helyzetet és a társadalmi szempontokat vette figyelembe, megalkották az olcsó tömegcikknek szánt Vespát.

A könnyű és gyors mozgást biztosító közlekedési eszköz gyártása a lehető legjobbkor kezdődött, hiszen a járműállomány a háború során szinte teljes egészében odaveszett.

A biellai gyárban Renzo Spolti tervezett 1943-1944 között egy motort (MP 5-ként ismert), amelyet furcsa alakja miatt a dolgozók Paperino-nak (Donald kacsa) neveztek el, Enrico Piaggionak azonban nem nyerte el a tetszését.

Enrico ezért 1945-ben megbízta Corradino D’Ascanio mérnököt (aki 1934-től volt a gyárnál, és az ő tervei alapján készült el az első modern helikopter is), hogy tervezze újra a kétkerekűt.

Mivel D’Ascanio nem szerette a motorokat, kényelmetlennek és alaktalannak tartotta azokat, amelyeken nehéz kereket cserélni, ráadásul gyakran bepiszkolják az emberek ruháit. A mérnök hasznosította a légi járművek tervezése terén szerzett tapasztalatait, és egy olyan robogót tervezett, amelynek karosszériája és kormánya a repülőgépekére emlékeztetett: a 98 cm3-es robogón a sebességváltó kar a kormányra került, a motor pedig a hátsó kerékhez, a robogó elejére nem teleszkópvillát tervezett, hanem a repülőgépgyártásban használatos levegőkaros kormányoszlopot, amely megkönnyítette a kerékcserét, a karosszéria pedig megvédte a vezetőt a piszoktól. A vezetési pozíciót úgy tervezte meg, hogy kényelmesen és biztonságosan üljön a sofőr.

Egy év múlva, 1946 áprilisában 15 darab, Vespa (darázs) névre keresztelt példány gördült ki a Piaggio pontederai üzeméből. A nevet Enricótól kapta, akit az első robogó egy darázsra emlékeztetett. Amikor bemutatták, az emberek többsége kíváncsian, és érdeklődve fogadta, bár szkeptikusak is voltak jó néhányan, akik nem hittek a robogó jövőjében. A Vespa azonban nem várt sikert aratott. Az első Vespa értékesítését a Lancia kereskedelmi láncán keresztül kezdték meg, és a 60 km/h sebességre is képes robogóból 2484 darabot adtak el.

Sikere óriási volt, és miután az első évben legyártott 2000 darab kevésnek bizonyult, a nagyarányú kereslet miatt 1949-ben 35 ezer darabot, 1950-ben pedig már 60 ezret készítettek belőle.

A második világháború után újra talpra álló Olaszországot a Vespával motorizálták, és a Piaggio látta el robogóval az egész országot.

Az első tíz évben egymillió Vespát gyártottak (1956-ban ünnepelték az egy milliomodik darabot), amely az ötvenes évek közepére már világszerte az egyik legkelendőbb közlekedési eszközzé vált, és több országban, mint például Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban, Brazíliában, Indonéziában és Indiában is gyártották.

A világon az olasz stílus és elegancia egyik szimbóluma lett különlegesen nagy mértékű elterjedtségének is köszönhetően, amelyet a mára a 16 milliót meghaladó legyártott példányszám is bizonyít.

Florines (forint őse)
…

Lokálpatriotizmus:
A toszkán emberek lokálpatriotizmusa sokkal fontosabb a nemzeti identitásnál, saját bevallásuk szerint a toscanaiak büszkélkedhetnek a legmélyebb gyökerekkel. Arr a DNS-tesztre hivatkoznak, mely kimutatta, hogy valóban az etruszkok leszármazottai és minden alkalmat megragadnak, hogy megkülönböztessék magukat a rómaiaktól. Szeretik pl. hangoztatni, hogy a toscanai utak érdekesen kanyargósak, míg a rómaiak unalmasan egyenesek (nem hiába jöttünk ide, áldás az úttervező mérnökökre és a mély gyökerekre!:)

Companilismo
Több mint 1500 évig, a Római Birodalom bukásától 1870-ig Itáliának nem volt központi kormánya. Tarmoány tartomány ellen, város város ellen harcolt, sőt még a falvak is hadakoztak egymással. Az emberek csak a saját városuk vagy városállamuk (comune) védőfalain belül érezték magukat biztonságban. E falak mögé zsúfolódva kénytelenek voltak együtt élni. Szert tettek a városi élethez szüksége rutinra, rengeteg energiát és pénzt fektettek a comune középületeinek létrehozásába.
A comune legfőbb szimbóluma a campanile, azaz a harangtorony volt. Ebben kapott helyet a nagyharang, mely a nyilvános gyűlésekre hívta össze a polgárokat. Vészhelyzetben – akár külső ellenség támadásakor, akár belső lázadások esetén – félreverték a harangokat (stormo).Ez az irtózatos diszharmonikus kongás arra szólította fel a városi őrséget, hogy elfoglalják a posztjukat.

Ebből a szellemiségből alakult ki a camanilismo jelensége, mely teljességgel lefordíthatatlan. Nagyjából a szülővároshoz (vagy annak egy kerületéhez) való túlzott kötődést jelenti. A lokálpatriotizmus még ma is elég erős, ennek extrém formája Sienában figyelhető meg. A város 17 kerületre (contrada) van osztva és mindegyik egy-egy állatról van elnevezve. Mindegyik contradának saját temploma, központja, műzeuma és zászlója (gonfalone) van. Mindegyikben található egy szabadtéri ereklyetartó, ahová a contrada jelképét – legyen az párduc, liba, vagy elefánt – állítják.

A városnegyedek közötti vetélkedés legerősebb megnyilvánulása a nyáron megrendezett Palio, melynek során a városnegyedek lovasai szőrén ülik meg a lovat. Ez az egyetlen hagyomány, mely minden évben megrendezésre kerül, megszakítás nélkül a 13. századtól kezdve. Évente kétszer rendezik meg ezt a lóversenyt, mely Siena (és az ország) legnagyobb eseményei közé tartozik. Eredetileg vad, eszeveszett vágtatást rendeztek az egész városon kersztül, de a 16. században a verseny színhelyéül a város főterét, a Piazza del Campót jelölék ki. A verseny még ma ilég veszélyes, mert bár a tér bukolatát felhintik homokkal, valamint a pályák és a közönség közé védőkorlátot állítanak, a lovasoknak olyan akadályokat kell legyűrniük, mint a piazza meredek lejtője és éles szögletei. A Palio hagyományosan egy látványos, de indulatokkal túlfűtött, igazi lokálptrióta hagyomány. Nem ritka eset, hogy az ellenkező kerület szurkolói kicsit elnáspángolják a zsokét és benyugtatózzák a lovat, ezért a játékok alatt az egyes contradak szurkolói nagyon vigyáznak. Maga a verseny kb. 90 másodpercig tart, ennyi idő kell, hogy háromszor körbefussák a lovasok a teret. A nyertes contrada lakói az örömtől megmárorosodva olyan ünnepléssorozatba kezdenek, mely akár egy hétig is eltarthat.

Főbb dátumok, érdekességek

-Kr.e. 6. sz.: Tizenkét etruszk állam szövetségre lép („dodecapolis”) közéjük tartozik a mai Arezzo, Cortona, Chisi, Fiesole és Volterra.
-Kr.e. 59: Julius Ceaser megalapítja Firenzét
-774: Toscanat Luccából irányítják a Nagy Károly által kinevezett frank hercegek
-1020 körül: Guido d’Arezzo feltalálja a hangjegyírást
-1063 megkezdődik a pisai dóm építése
-1125 Firenze meghódítja és lerombolja a közeli Fiesole városát
-1152 Megkezdődik a pisai keresztelőtemplom építése
-1173 Megkezdődik a ma ferde toronyként ismert pisai harangtorony építése
-1265 – 1321 Dante Alighieri, az Isteni színjáték alkotója
-1289 A campaldinói csata Arezzo és Firenze között. Ez az utolsó csata, amelyben az állampolgárok is részt vettek. Ezt követően már csak zsoldosok harcoltak a seregekben
-1294 Megkezdődik a firenzei Santa Croce-templom építése
-1296 Megkezdődik a firenzei dóm építése
-1299 Megkezdődik a firenzei Palazzo Vecchio építése
-1313-1375 Giovanni Boccaccio, a Dekameron alkotója, erőteljes képet fest a Firenzében tomboló pestisjárványról.
-1334 Giotto megkezdi a firenzei harangtorony építését.
-1342 Elkészül Sienaban a Palazzo Publico.
-1348 A „fekete halál” lesújt Toscanára, Firenze lakosságának több mint a fele meghal.
-1349 Elkezdik Siena főterét, az Il Campot (A mező) megépíteni. Ez a kagyló formájú piazza alkotja Siena szívét és egyik Itália legtökéletesebb tereinek.
-1377 Joh Hawkwood angol zsoldost választják meg Firenze főkapitányának.
-1384 Fienze meghódítja Arezzót
-1403 Lorenzo Ghiberti kapja a megbizatást a firenzei keresztelőtemplom bronzkapuinak elkészítésére
-1406 Firenze meghódítja Pisát.
-1434 Cosimo de Medici visszatér száműzetéséből és 30 évig irányítja Firenzét, noha semmilyen formális tisztséget nem visel. Ebben az időszakban hatalmas művészeti fellendülés veszi kezdetét.
-1436 Brunelleschi befejezi a firenzei dóm kupoláját.
-1452-1519 Leonardo da Vinci művész és feltaláló
-1458 Aeneas Piccolomini sienai bíborost II.Pius néven pápává választják
-1469-1492 Lorenzo de Medici irányítja Firenzét
-1475-1564 Michelangelo Buonarroti, a reneszánsz legnagyobb művésze.
-1513 Giovanni de Medici firenzei bíborost X. Leó néven pápává választják
-1523 Giulio de Medicit, X. Leó pápa unokatestvérét VII. Kelemen néven pápává választják
-1529-1530 V. Károly német-római császár és VII. Kelemen pápa felülemelkedik a köztük lévő nézeteltéréseken és egyesítik erejüket, hogy legyőzzék a Firenzei Köztársaságot. A városállam végül megadja magát. Alessandro de Medicit Firenze örökös hercegévé választják.
-1537 Alessandro de Medicit meggyilkolják. I. Cosimót választják meg Firenze hercegévé
-1557 I. Cosimo legyőzi Sienát egy hosszú, keserves ostrom után. Firenze uralkodik Toscana nagy része fölött
-1564-1642 Galileo Galilei, a modern, empirikus tudományok atyja
-1570 I. Cosimót Toscana nagyhercegévé választják.
-1737 Meghal Gian Gastone, a Mediciek férfiágának utolsó sajra
-1743 Meghal Anna Maria Ludovica, az utolsó Medici-örökös, aki a teljes Medici vagyont Firenz városára hagyományozta
-1865-1870 Firenze rövid időre Olaszország fővárosa
-1870 Olaszország egyesítése, Róma lesz az ország fővárosa.
-1944 A visszavonuló német csapatok felrobbantják Firenze hídjait, egyedül a Ponte Vecchio menekül meg.
-1946 Olaszország köztársaság lesz
-1966 Az Arno elárasztja Firenzét és számos műalkotás megsemmisít, jelentősen megrongál.
-1993 Bombamerénylet éri az Uffizi képtárat, megkárosítva mintegy 40 műalkotást.
-2009 Toscan Varanus csapata lerohanja az egészet

TÚRALISTA

Pénz és dokumentumok
-Pénz, vagy bankkártya (egy pénztárca pénznemenként)
-Útlevél
-Jogosítvány
-Utazási biztosítás
-Pénz
-Gépjármű forgalmi engedély
-Igazolás a kötelező biztosítás befizetéséről
-Zöld kártya (nemzetközi igazolás a kötelező biztosítás befizetéséről)
-Pénz
-Európai biztosítási esemény bejelentő

Személyes holmik a tanktáskában
-Fényképezőgép (akku, akkutöltő, memóriakártyák, lencsék, szűrők, tisztító kellékek, állvány, fényképezőgép táska, távirányító, stb.)
-Szemüveg (szemüvegtok, esetleg olvasószemüveg, napszemüveg is)
-Mobil telefon (töltővel)
-Térképek (áttekintő térkép és részletes térképek, szövegkiemelő filc az útvonal jelöléshez)
-GPS/PDA bölcső, konzol!!!!
-Oldaltáska az iratoknak és a pénznek
-Útiterv
-Útikönyv
-Bicska (az egykezes bicska a divat valami drága felirattal)
-Elemlámpa (fejre szerelhető)
-Napló, toll, papír, esetleg diktafon
-Rágógumi
-Zsebkendő

Egyéb hasznos holmik
-PDA/GPS (akku, akkutöltő) KONZOL/BÖLCSŐ!!!
-USB meghajtó
-Távcső
-Elemek + töltő
-Törlőkendő/ wc papír

¤Motor tartozékok
-Biztonsági zár (féktárcsa zár, vagy lánc – az utóbbira a sisakokat is rá lehet fűzni.)
-Gumijavító készlet (legyenek nálad a lyukas gumi javítására és felfújására való eszközök)
-Pók, vagy gumiháló (ha valamit fel kell erősíteni a motorra)
-Szerszámkészlet
-Tartalék izzók és biztosíték
-Láncspray
-Tartalék kulcs (kulcstartó)

Kiegészítő motoros ruházat és kiegészítők
-Esőkabát, nadrág és ha van cipőre, kesztyűre vízálló huzat mindkettőtökre.
-Meleg holmi (a motorosruha bélések, vastag ing, polár, vagy hasonló mindkettőtökre)
-Tartalék kesztyűk (a vezetőnek 2 pár, a vizes kesztyűk lecseréléséhez)
-Maszk
-Térdvédő
-Esernyő

Túlélő csomag
-Ivóvíz, vagy üdítő
-Szőlőcukor, egyéb energiabomba ami nem olvad el melegben

Ruházat
-Zokni (Vastagabb max. 3 pár, vékonyabb 2 pár)
-Alsó naci (max 4, vékonyabbak)
-Nadrág (pld. farmer – valami amiben melegben is tudsz motorozni)
-Trikó (maximum 4)
-Ing (maximum 2)
-Fürdőruha
-Törülköző
-Cipő (utcai cipő, ami bírja az esőt külön zacskóban)
-Papucs
-Szennyes zsák

Motoros Ruházat
-Zokni
-Alsó naci
-Trikó
-Karóra
-Motoros nadrág (bőr, vagy műanyag)
-Vesevédő
-Csizma
-Kendő, vagy nyakvédő félmaszk, esetleg maszk
-Motoros kabát (bőr, vagy műanyag)
-Napszemüveg
-Bukósisak
-Motoros kesztyű
-Térdvédő

Tisztaságcsomag
-Fogkefe, fogkrém
-Szappan, sampon
-Borotva, borotvakrém
-Fésű
-Körömvágó ölló
-WC papír, papírzsebkendő
-Gyógyszerek, kötszer, sebtapasz és fertőtlenítőszerek
-Szépítő és egyéb illatszerek
-Hajszárító (ez különösen akkor jön jól, amikor már nincs fűtés a szálláson és eláztál)

Jakab Attila, 2011.12.14.