Mivel a bütykök, az aszfalton pár ezer kilométer alatt elkopnak, ezért találtuk ki azt, hogy lerendeljük a gumikat a Török Szír határra és az itthon felszerelt használt gumikat ledobva új papucsokkal vágunk neki a Közel-keleti kalandnak.
Az egyik srác, aki világ életében diesel autóval közlekedik, gyakorlott mozdulatokkal vette le a kút oszlopról a diesel pisztolyt, és már csordultig is volt az első, kísérleti Diesel Honda Transalp motorkerékpár!
Amikor 2005-ben a PARIS-DAKAR Rally-n, mint a Szalay Dakar Team szerelői részt vettünk, akkor határoztuk el Léner Tibci barátommal, hogy ezt a csodálatos, felejthetetlen országot jobban meg kell ismernünk, mégpedig motorral!
A Chili Riders szervezésében 2010 tavaszán újra marokkói motoros túrát indítunk. Korábbi visszajelzéseket és igényeket figyelembe véve 4 kategóriára bontjuk túraajánlatunkat.
Keményen küzdöttünk velük, a motorok elásták magukat, kézzel kapartuk ki a homokból, aki átjutott segített kihúzni a másikat, vagy a hátul haladó megállt a domb előtt és úgy igyekezett segíteni az elöl haladónak.
Aki, már bejárta Európa útjait és vágyik újabb kanyarokra, kalandokra és más kultúrára annak ajánljuk a következő túránkat.(14 nap kb. 3000km, 12 város, utcai motorokkal, aszfaltos túra!)
Különös ország ez a Marokkó. Minél több oldalról nyersz betekintést, annál erősebb késztetést érzel arra, hogy visszatérj. Ez már az ötödik alkalom volt, hogy téli túráink során összefogtuk a télen is motorozásra vágyó motorosokat.
Aki már látta a végtelen dűnéket, aki már számolt tevéket az állatkerten kívül,aki már 20-30 km-re látta a kirajzolódó hegyvonulatokat, az üde zöld oázisokat, a kietlen óceánpartot, a nyüzsgő halászfalvakat, a kereskedővárosok piaclabirintusait, aki ízlelte a különleges ételeket és ivott a „berber whisky” –ből (friss mentatea), aki érezte a helyiek vendégszeretetét az mindig is vissza […]
A majdnem 1 km-es határsáv után jött az, amire még nem számítottunk. A bürokrácia és a korruptság, a végtelen unalom és az érdektelenség már a határon kézzel fogható volt.
Mit ne mondjak, kitűnő futónak bizonyultam és a meggyőző erőm azonnal hatott, mert az értékesítő azonnal kicserélte a jegyeket, aztán futás vissza a komphoz, ahol Ovidiu talán még nálam is jobban izzadt az idegességtől, de sikeresen feljutottunk és irány Ceuta.
