Nem vagyok ugyan nagy híve a motorom szállítgatásának, de be kell ismernem, hogy vannak esetek, amikor nagyon is praktikus úgy vonatozni, hogy közben a motorunk is velünk jön ugyanazon a vonaton. A kamionok mellett ma már a motorok és autók vonaton utaztatása is nagyon elterjedt. Hozzánk közel még csak az osztrák ÖBB és a német DB vasúttársaságok kínálatában találunk ilyen szolgáltatásokat.

Az osztrák ÖBB-vel egyszer vonatoztam Hamburgból Bécsig, amikor 2007-ben a Nordkappról jöttünk haza. Alapvetően két oka volt, hogy vonatra ültünk, az egyik az, hogy két motornak szövetig kopott a gumija, a másik, hogy az 5000 km-es norvégiai élménymotorozás után az 1000 km-es autópályázás Hamburg és Bécs között nem tűnt nagyon vonzónak utasokkal.

A dolog elméletileg úgy működik, hogy interneten lefoglaljuk a jegyet, az indulás előtt egy órával felrakjuk a motort a gépjármű szállító vagonokra, ahol azokat rögzítik, miközben mi elfoglaljuk a helyünket a hálókocsikban. Néhány óra múlva kiszállunk 600-1000 kilométerrel odébb, lehozzuk a gépeket és máris mehetünk tovább. A gyakorlat ennél egy kicsit bonyolultabb volt.

A jegyeket egy héttel előre foglaltuk le az interneten még Norvégiában. Szerencsére társaságunk minden tagjának jutott hely a hálókocsikban, bár éppenhogy felfértünk. A visszaigazolást rögtön megkaptuk e-mailben. Ki nem nyomtattuk, mert nem is gondoltunk rá, hogy erre szükség lesz. A biztonság kedvéért a sorszámokat feljegyeztem.

Hamburgba jó néhány órával a vonat indulása előtt érkeztünk meg. A komptól rögtön a Hamburg Altona pályaudvar “autozug” fogadóállomásához gurultunk, hogy ellenőrizzem minden rendben van-e a foglalásainkkal. Ez szerencsés manővernek bizonyult, mert azonnal kiderült, hogy kinyomtatott jegy nélkül nincs beszállás, olyan pedig nekünk nem volt. Az e-mailek a számítógépemben a kísérőautóval akkorra már jó messzire jártak Hamburgtól és robogtak Bécs felé. Egy gyors telefonnal a kísérőautót megállítottuk, hogy ha B tervre van szükség visszajöhessen Hamburgba a számítógéppel.

Rögtön hívtam az ÖBB hotline-t, ahol elég nehezen találtam valakit, akivel végül többé-kevésbé folyékonyan angolul tudtam letárgyalni, hogy mi a helyzet. Három alkalommal küldtek tovább újabb ügyintézőkhöz, amíg a végén ugyanott kötöttem ki, ahol elkezdtem az érdeklődést. Sok sikertelen próbálkozás után, amikor már egy mondatban 3 másodperc alatt el tudtam mondani az egész sztorit, végre egy kedves hölgy a számítástechnikai osztályon elhatározta, hogy segít nekem. A foglalásokat egyenként megkereste – ehhez nagyon hasznosnak bizonyult, hogy feljegyeztem a jegyek azonosítóit – majd elküldte nekünk egy másik e-mail címre, amit az internetről is el tudtunk érni. Már csak egy internet kávézót kellett találnunk, ahol némi pénzért sikerült kinyomtatni az összes jegyet. Volt még itt is egy kis kaland, mert néhány jegyet nem kaptunk meg, másokat meg többször is, de addigra már tudtam, hogy kihez kell fordulni segítségért. A B tervet töröltük, a kísérőautót tovább engedtük.

Az esti indulásig még mindig rengeteg időnk maradt. Megebédeltünk a pályaudvar közelében, meglátogattunk egy helyi nevezetességet és egy órával az indulás előtt becsekkoltunk. Arról szövögettünk terveket, hogy milyen jót fogunk majd vacsorázni az étkezőkocsiban.

A beszállás gyorsan zajlott, a munkások gyakorlott, profi mozdulatokkal és megfelelő eszközökkel rögzítették a motorokat. A bemotorozás a vagonba némi figyelmet igényelt, mert a plafon nagyon alacsonyan volt. Egyikünk felhajtott sisakján a plexi tönkrement, mert beakadt a felső szint merevítőbordáiba. Sisak nélkül egyenesen életveszélyes bevagonírozni, bár erre ott senki sem figyelmeztetett.

A hálókocsi fülkéinek a mérete igazi meglepetés volt. Aki rendesen ült, annak a térdétől kb. tíz centire volt a kabin szemközti fala. A kabinok kettessével összenyithatók, ezzel lehetett egy kicsit több levegőhöz jutni.

Hamarosan kiderült, hogy étkezőkocsi csak a James Bond filmekben van, ezen a vonaton csak egy kis fülke található, ahol a hostess tartózkodik és jó pénzért megmelegít nekünk a mikrójában egy pár debrecenit.

Az ágy kényelmes volt, a huzat kultúrált és tiszta. Jót aludtam. A mosdó és a WC állapotát közepesre értékelném. Reggelire egy nagyon visszafogott kis csomagot kaptunk előre kiválasztott elemekből. Minden nagyjából fele akkora volt mint odakinn a való életben.

Bécsben a kiszállással hamar végeztünk. Egy kicsit kellett csak várni arra, hogy a járműszállító vagonokat a speciális lejárathoz tolják. A kb. 1000 km-es utazásért 91 ezer Forintot fizettünk ketten egy motorral. Velünk utazó társunk egy személyes kabinban egy motorral 61 ezer Forintért utazott.

Tételezzük fel, hogy Bécsből Feldkirch-be megyünk. Ez 730 km. Az egyszerűsített számítás szerint a vonattal és motorkerékpárral utazó két személynek a következő költségei lesznek ezen az úton:

Indulástól érkezésig 6 óra telik el, reggel felkelünk, felszállunk a motorra és megyünk. A hátránya a dolognak a kötött menetrend.

Ugyanez autópályán a következő módon számolható. Ezer kilométer motorozás költsége – amennyiben a motor amortizációjával nem számolunk – a következőképp foglalható össze:

A fenti adatok a táblázatban felsorolt feltételezéseket tartalmazzák, amit mindenkinek át kell számolni a saját motorjára.

Ha a fenti adatokat a Bécs-Fedkirch 730 km-es útra vetítjük, a motorozás költsége kb. 100 EUR. Indulástól érkezésig itt is kb. 7 óra telik el, időt nem nyerünk. Ehhez megállásokkal együtt 100 km/óra átlagsebességet kell teljesíteni, ami autópályán is elég megerőltető. Ha megérkeztünk, akkor pihenni kell egy éjszakát, ami nálam két főre további 60 EUR. Összesen tehát az én átlagos költségeimmel számolva közel 150 Euróba kerülne a 730 kilométeres út motoron. Az éjszajkázás költségét a vonatozáshoz is hozzá kell adni, ha nem éjszaka utazunk.

Az ÖBB osztrák vasúttársaság web lapján a következő címen találjuk a motorkerékpáros helyfoglalás kezdőlapját: http://www.oebb.at/pv/en/All_about_Travelling/Motorcycle_and_rail/index.jsp

Innen német nyelvű PDF tájékoztatókat is letölthetünk az utazási feltételekről és a menetrendről.

A továbbiakban ugyanitt megvehetjük az utasok helyjegyét is.

A foglalás törlése esetén fizetendő díjak: az utazás előtt 22. napig a jegy árának 10 %-a, a 21. és a 7. napok között 20 %-a, a 6. naptól az indulásig 30 %-a. Az utazás elmaradása esetén a jegy árának 50 %-a igényelhető vissza.

Az ÖBB call center száma külföldről +43/5-1717.

Az DB német vasúttársaság web lapján a következő címen találjuk a motorkerékpáros helyfoglalás kezdőlapját: http://www.dbautozug.de/site/dbautozug/en/start.html

DB Autozug hotline Tel.: +49 1805-241 224, reggel  8-tól este 10-ig az év minden napján.

A legjobb információforrásnak egy magán web lap mutatkozott; Von Martin Theodor Ludwig oldala, amely nagyszerű és aktuális összefoglalója az autós és motoros vonatozásnak egész Európában.

A DB és az ÖBB honlapjain az on-line helyfoglalás nagyon hatékony, de összefoglaló menetrendet nehéz találni. Az OBB oldalán van egy PDF fájl, amiben menetrend van, de még 2006-os kiadás. Persze lehet, hogy azóta semmi nem változott.

A következő menetrendet Bécsben a Westbanhofon nyomta a kezembe az információs pult tevékeny ügyintézője, miután egy kiló prospektust végigböngésztem és az osztrák vasutak weblapjának minden egyes oldalát átnéztem, de ott csak lejárt menetrendeket találtam. Ez volt érvényes 2005-ben. Az árak főszezonra és motorra vonatkoznak (az autó valamivel drágább volt).

A Tourenfahrer 2004 decemberi számában láttam egy ide vágó cikket a 2004/2005-ös ajánlatról, amiből a legfontosabb lapot idetettem jobb oldalra.

Agárdi György, 2008. (a 2005-ös cikk felújítása)