Magányos túra

Mint már oly sokszor ismét reggel leraktam a munkát – hiszen éjszakás voltam. A változás? Most tudatos volt az indulás, így a valuta, térképek, esőruha, kamera már bent figyelt a táskában. 🙂

Mivel senki nem jelezte szándékát hogy jönne, így nem kellett sehova sem rohannom. 6:20-kor felbőgött a motor, és indulás. A 6-oson az M0-nál már kezdődött a dugó, így inkább az M0 – M5-ös úton mentem be Budapestre. Itt a Hungárián könnyedén mentem előre – hála az egy nyomvonalúságnak, majd az M3 – 2B-n ráléptem a 2A-ra. Itt a szokás szerinti Shell kúton álltam meg elsőre így kezdésnek 55 km-rel a hátsómban. Lecsúszott egy kávé és telenyomtam a tankot is, aztán indulás tovább.

A 2-es utat épp javították, így ahol már épp megvolt az új aszfalt ott lehetett menni, ahol meg csinálták, fel volt marva ott épphogy lehetett menni. Az utolsó javítás a határ előtt (Parassapuszta-Sahy) volt 3-400 m-rel. No ott dekkoltam vagy 20 percig, de utána hajrá. 🙂

Tavaly is és idén is mindig megmaradt a koronám, így volt nálam 800 SK és nem kellett váltanom. A tavalyi utolsó két napos túra mintázatára ismét belefutottam a jóba. 🙂 A határig nem volt semmi, de ahogy beértem Sahyra a nyakamba szakadt az áldás folyadék formájában.

Ahogy kiértem Sahyról a kigyorsítás is elmaradt. Még jó, mert a következő fa árnyékában megbújó rendőrök már meg is találtak. Kiderült, hogy a távolban feltűnt nekik az ördög – és csak kíváncsiak voltak hogy a szarvakhoz pata is járult e, közben meg dőltek a röhögéstől a bukóm miatt. Ugye-ugye, néha jól is jöhet. :))

A tempó tényleg nem volt halálos, 40-70 km/h között mentem, ennek köszönhetően jó sokára érkeztem meg Bzovik (Bozók) várához. Itt dokumentálás, cigi, azt hajrá tovább.

Az egyik domb után megjelent a Nano által “Faragott bácsi” névre keresztelt szokásos kis csárdánk. Kb. 1 perc időm volt dönteni, hogy megállok-e vagy megyek tovább.

Hékás! Sztrapacska! NANÁ hogy megállunk.  🙂  Szépen betértem és rendeltem. Komolyan mondom beszarás. Idehaza hol kajálsz meg ennyiből? Persze úgy hogy jól is laksz!

No ettem, ittam meg néztem hogy mennyire fogok ennél is jobban megázni. A válasz egyszerű volt: Iszonyatosan.  🙂

Még jött egy olyan gondolat is, hogy visszafordulok. IGEN, gondoltam ilyenre is, pedig ugye ez nálam már nagy szó. 🙂 A végeredmény? Nem vagyok normális – hajrá tovább, hiszen ha nem mentem volna a tervek szerint, akkor most nem lenne mit olvasnod. 🙂

No tehát a következő megállás a kb. 90km-rel arrébb lévő Bojnice lett volna, de útközben a 50-es úton olyan látványokban volt részem, hogy arról nekem arról kép kellett.  🙂

Ugye milyen csodaszép?  És ehez adjatok még körbe hegyeket, zöldelő réteket és körbe ilyen és ehhez hasonló háttereket. Szóval frenetikus volt a látvány. Közben kimerült az elem, így a legközelebbi benzinkúton azt is vettem , nehogy lemaradjak valamiről.  🙂

Elértem utam második megállóját – Bajmóc várát. A városka hasonlóan forgalmas volt, mint tavaly, de ugye minek is köszönhető ez? Természetesen a várkastély látványának és a rögtön mellette lévő állatkertnek.

Most egy kicsit jobban körülnéztem mint tavaly, mikor volt más bajom is. Végigmentem a főúton, így más szemszögekből is sikerült képeket csinálnom, majd pedig fel akartam tolni a bejárathoz a motort, de a dombocska átment hegybe. Na jó akkor guruljunk fel.Itt is fényképezgettem, vásárolgattam, cigizgettem, aztán pakolás és hajrá tovább.

Mivel lassan átmentem szivacsba, így ismét betértem egy kútra, ahol könnyítettem magamon, no meg elő kellett halászni a telcsitöltőt is, mert a telefon meg közben megadta magát.

Ezután a 50/64-esen irány az utolsó megálló: Nyitra vára. Az út egy kicsit kessze-kussza, így 2x meg is álltam , hogy “most hol vagyok? De mind a 2x úgy voltam vele – és akkor mi van? Megyünk tovább.

Topolcanynál egy mellékútra tértem, és így gurultam le Nitraig. Közben még megnéztem egy romot és kacérkodtam egy kastéllyal is, de azt most kihagytam. Nitranál a menet egyszerű volt. Sajnos a várról csak hátulról tudtam csinálni képet, mert bár megkerültem a dombot amin áll, de nem volt olyan szög, ami tetszett volna.

A bejáratott viszont megtaláltam. Volt mellette egy hatalmas parkoló – szóval ide akár többedmagammal is visszatérhetnék. Visszagurultam a hátsó parkolóba, elnyomtam még egy “blázt”, azt irány drága hazám, ahol minden drága.  🙂 Na jó … egy poén! Tavaly olcsóbb volt kint a benzin. Most? 43,5 az átlag ár és 7,3 Ft. 1 korona. Ebből kiszámolható hogy bizza most odakint 317,55 Ft vagyis még az adonyi kútnál is drágább 5 ft-al.

Mivel már lassan hulla voltam, és ismét szakadt az eső – így próbáltam nyomni a tempón egészen Komárnoig, ahol is a terv tovább a 81-es lett volna Fehérvárig. Igen ám, csakhogy az a qrva határátkelő zárva volt állítólag 31.-ig. Így a 63-ason irány Sturovo/Esztergom, onnan pedig Dorog – Piliscsaba – Tinnye – Zsámbék – Biatorbágy – Érd – Adony volt az útvonal.

A végeredmény? 608km, 3x ronggyá ázás, egy frankó sztrapacska … és egy jó nap.  🙂

Képek és szöveg: Blue, 2006. augusztus 7.