Sziasztok!

Volt 2006 ban egy Lisszaboni túrám egy Burgman AN 400 assal. A beszámolót helyben írtam, napról napra, visszaolvasva néhol elég fura, de nem nyúltam utólag bele. A képek itt vannak. Elküldöm a beszámolót, aztán majd eldöntitek mi legyen :))

Üdv Baba

7.30 h KM: 8742

Laza kis pánikrohammal ébredtem. Bármikor képes lettem volna elbőgni magam. Nem nagyon értettem miért. Elbúcsúztam a lányomtól, a fiam aludt. 7.30-kor elindultam. Tankolás a BAH-csomópontnál, gondoltam figyelem a fogyasztást abból sok minden kiderül állítólag. 8.05. Mindent 0-zok rendszámtáblát intézem, irány az M7.

Mikor az M7-ről lehajtani készültem Fehérvárnál találkoztam S.G. vel. Lefotózott. Meg adott 3 üveg Ice-teát. Talán szűkösnek érezte a felszereltségemet . Vagy csak az az arany szive.

Reggeliztem valami Plussz-ban 11.10-kor. Zsömlék meg felvágott, 1.5 liter ásványvíz 200.- ft ért. (összesen) Ez ám a nekem való bót . Irány a határ!

Ausztriába 12.15- kor léptem be, és 15.30-kor már ott se voltam. Nem valami nagy ország. Igaz Graztól Tarvisióig autópályán mentem. A határon csak egy tábla, hogy Italia, oszt jóvan. Semmi hű-hó. De innentől már navigálnom kell.

Ausztriában szinte végig zivatarokat kerülgettem, de mindig jó felé fordult az autópálya, igy nem áztam meg. Egyszer mentem vizes úton. Föl kellett viszont vennem a mot.kabátot , mert elég magasan megy az autópálya néhol. De még olasz előtt levettem.

Megnéztem Tarvisióban a bőrpiacot. Nem nagy szám szerintem. Olaszban „csudavilág”. Hibátlan minőségű út kanyarog egy folyóvölgyben, égig érő hegyek között. Motoros paradicsom. Van is mot-forgalom bőven . [ss52] az út száma.

Valami böszme nagy hegy lábánál megálltam 1 lakóautó mellett, és elbeszélgettem a népekkel. Gondoltam előbb a jó viszonyt építem, csak utána a sátrat. Kellett is, mert épp a vacsimat főzőcskéztem, mikor olyan zuhé kerekedett, amilyet ritkán látni. Úgy hogy jól jött minden segítség. Adtak is bőven ezek a kedves rómaiak. Mondtam nekik, hogy Olaszban néztem a VB döntőt aug. elején. Erre azután még jobb pajtások lettünk. Azt persze nem mondtam, hogy a franciáknak szurkoltam. Ventimiglia főterén kb 1000 fanatikus olasz között….. (de ez egy másik történet)  Na mindegy. Minden jól megázott éjszakára. Jól kezdődik. Majd megszárad.

Napi táv: 694.5 km
Fogyasztás: 3.48 és 3.31

KM: 9436 km

7.00- kor kelés. 8.00 körül indulás. Reggel rövid gatyóban indultam útnak, de a hegyek között kevésnek bizonyult. A hegyek között a legszuperebb szuper utakon motoroztam. Havas hegycsúcsok között futó szerpentineken. De a km nem nagyon fogyott. Nehezen lesz meg a mai 500 km.

Arra gondoltam, hogy kb 500-at szeretnék menni naponta. Az itteni motorosok nem köszönnek egymásnak. A Burgmanosok viszont igen. De azok viszont jó gyorsak. Mire felismerem a szemből érkező márkatársat, az már javában integet.

Megnéztem ma egy romvárat. Itt a hegyek között ugyan úgy követik egymást az üdülőfalvak, mint a tengerparton csak itt rafting, mountain bike, meg motorozás megy. Meg persze a túrázás minden vállfaja. Végigmentem egy borvidéken is ,ahonnan a Tramini (vagy valami hasonló) származik.

Most 16.35 van, és majdnem a Comoi-tó nál vagyok. 5-10 km. De nem tudok haladni, mert szakad az eső. Egy bank árkádja alatt vagyok, várom az enyhülést. Itt a hegyek között minden nap esik? Rohadt nagy az eső. Be is vert az árkád alá. 17.10h.

20.00-ig esett. Illetve esett tovább is, de akkor már elindultam. Gondoltam ha itt folyamatosan esik, akkor nekem kell odébb mennem. Megkerültem a Comoi tavat. Nagyon extra. Öreg kis falvak, felhőbe vesző hegyek, végtelen alagutak. Szigetek a tóban. Tökjó.

Azután 22.00 körül letáboroztam a Milánóba vezető út mellett. Mint később kiderült, egy ribi placcától kb 50 méterre. De nem volt gond.
Valahogy érzékem van az ilyen helyekhez. Egy régebbi bringatúrán, egy meleg randi hely közepén táboroztam……de ez már megint egy másik sztori.

Napi táv: 455.6 km
Össz táv: 1150.1 km
Fogyasztás 3.26l, 3.21l.

Na ennek a napnak is vége. Szuper volt. Letáboroztam. Fő a vacsora.Reggel bementem Milánóba. Befelé menet felszorultam az autópályára. Majdnem elmentem akárhova. Motoros városnézés. Pár fotó. Tovább. Irány Torinó. Kicsi autópálya, utána kicsi kukoricás, valami kis úton aminek még száma sincs. Semmi érdekes, jó az út, kicsi a forgalom lehet haladni, fogy a kilométer.

Torinóban beterveztem egy eltévedést. Lelkileg már rákészültem. Erre már a városba befelé menet kitáblázták, hogy Susa. Pont oda tartottam. Éppen csak követnem kellett a táblákat. Igaz egyszer így is másfelé fordultam. Onnantól minden lámpánál rákérdeztem. Biztos ami tuti.

Ss25 Innen indult a csudavilág ismét. Legalább 6-7 órán keresztül. Először csak széles napsütötte és hibátlan aszfalt. Utána kellemesen kanyargós, később jönnek a hegyek, szerpentinek. Hegyi patak, vízesés, falvacskák. És mindez egyszerre. Minden kanyar után egyre jobb egyre szebb. Majd átérek Francia országba, (N 94) ahol azután fokozódik a fokozhatatlan. Csudálatos volt az egész nap. Lassan kezdek összeszokni a mocival. Ilyenkor kell igazán észnél lenni. Azon vagyok.

Ja, és a tavak. Elmentem két olyan tó mellett, hogy nem is találok szavakat. Az egyikben meg is fürödtem. Gap és Nyons között ugyan ezek a csodálatos körülmények. + sziklafalak. Nincs mit hozzátenni. Nyonstól Bolléneig levezetés. Az út még mindig tökéletes és széles, viszont a hegyek egyre kisebbek majd eltűnnek. Városkák és platánsorok. Szőlő ültetvények. Valami borvidék megint.

Az N86 oson lementem Nimesbe különösebb izgalom nélkül. Könnyen megtaláltam az N113-ast ami Montpelierbe visz. E mellett táborozok, és közben vacsizok. Közben elkészült. Itt ribi nem lesz asszem viszont k.b 50 m-re megy az autópálya, és köztünk megy még a vasút is. Nem semmi. Csinálok fotót. Jó kis éjszaka lesz.

A francia motorosok köszönnek egymásnak. Tök jó.

Közvetve benne voltam ma egy ütközésben. Le akartam kanyarodni balra az útról. A mögöttem jövő meg közben meg akart előzni. Én meg akkor mondom nem kanyarodok. Ő meg mondja akkor nem előz. Addig tököltünk ott, míg egy kroszmotoros hátulról belement a csókába. Na szép mondom, akkor megyek. Hát így.

Napi km: 627.4 km
Össz km: 1777.5 km
Fogyasztás : 3.47l, 3.46l

Jóccakát!

KM: 10520 km
6.30 kelés, 7.15 indulás.

Fura egy nap volt. És nem csak azért, mert lefröcsköltek híg tehénsz@##al. Egyébként is.

Tegnap este még kijött az autókereskedés tulaja, amelyik mellett sátoroztam, mert túl közel voltam a kerítéséhez, és a némariasztó állandóan jelzett neki otthon. Semmi gond , odébb mentem. Onnantól nyugodt volt az éjszaka.

Reggel bementem Montpellierbe. Nagyon szép város. Majd az N113-as úton át Beziresbe, ott reggeliztem. Tovább Narbonne, és Perpignan. Unalmas tájak , kisvárosok semmi érdekes. Iszonyatos szél. Majdnem letépett a motorról. Jó sokáig. Eleinte azt gondoltam nemsoká eláll, vagy odébb megyek. De mikor feltűntek a szélturbinák, akkor lemondtam a gyors almulásról. Ez ilyen szeles környék ezekszerint.
Perpignantól már ki van táblázva az út Andorra felé, csak követni kell. Egyszer délelőtt már úgy is eltévedtem, mert holmi csokis nápolyik elvonták a figyelmemet a navigálásról. Ez is dög unalmas út volt. Rádióztam.

Na de amikor elindult a szerpentin fölfelé Andorrába! Onnantól csudálatos volt megint minden újra. Hasonló a tegnapihoz. Nem áradozok megint.

Fölfelé haladtomban, egyszer csak indokolatlannak tűnő fékezgetésbe, meg kerülgetésbe kezdett a nem túl sűrű kocsisor. Nem értettem miért. Azután láttam, hogy 2-3 tehén bóklászik az úton össze vissza. Tök nyugodtak voltak. Sétálgattak. Na mondom ezt le kéne fényképezni! Éppen a memóriakártya cseréjével sz@#akodtam, mikor egy szemből jövő széles kerekű belehajtott mellettem, egy langyos frissességű tehénlepény kupacba ,és bumm (baba). Nesze ! Hát mit mondjak? Nem lettem vidám. Tenyérnyi paca a combomon, a motoron, meg fröcsi mindenhol. Jóvan mondom. Már addig is küzdöttem bizonyos kihívásokkal higiénia terén. Nem kell mondanom, hogy a helyzet ettől egyáltalán nem javult. Ásványvíz, papírtörlő. Megtettem amit lehetett.

Andorra első fele egy bazársor. Igényes ugyan, de mégiscsak bazársor. A piák, meg a dohányárú döbbenetesen olcsó, de csak minimális mennyiségben hozható ki az államból. A többi cucc cca 30%-al olcsóbb mint máshol. Van tök jó motoros bolt is. Nem is egy, meg órák, meg műszaki cikkek. Csomó késes, meg plüssállatok, ruházat ilyesmik. Ja, meg az üzemanyag. A diesel euró alatt. A benya 1.04 től.

Később-jelen esetben már a felhők között-már nagyon szép 5-6 (vagy több) településből álló kis fennsík. (vagy mi?)

A természeti adottságok itt is gyönyörűek. Asszem 2500-ig mentem föl 11 fok volt J. (felhőben) Azután leereszkedtem a túloldalon. Már Spanyolországban.

A spanyol rész eleje még gyönyörű. Utána viszont már dög unalom. Lleida után Zaragóza felé az A14-ről áttértem az N11-re, ami egy ingyen autópálya keresztül az országon. Itt az útminőség tökéletes volt még mindig, viszont 8-10 es kamionkonvojok nyomattak rajta mint az ördög. Nagyon meg tud rázni egy ilyen vonat, akár én előzöm, akár ők előznek engem. Márpedig ez elkerülhetetlen, mivel ők is előzgetik egymást folyamatosan.

Egy benzinkútnál lezuhanyoztam végre. Ez már éppen rám fért. Újjászülettem. Most pont 22.00 van, és már nem látok írni. Nyitom a sátrat és szunya.

Napi KM: 632 km
Össz KM: 2409.5 km
Fogyasztás: 3.81, 3.71, 4.01 , 3.08 l/100km

KM: 11152 km

Az éjszaka rendben volt. Kicsit fáztam. Most kelt fel a nap 7.20′ Indulok.

10.00′ Megálltam pótolni a tegnapi vacsit. Főzök. Madrid cca 230 km. Az ingyen autópálya mostani neve A2. A térképen N11. A táj nem túl izgalmas. Dimbes dombos főleg sziklás. Hasonló mint Görög. Ahol viszont művelik, öntöznek. De valami trágyázás megy, mert ritka penetra bűz az egész környék. Meg időnként 1-1 üzem. Hát az is jó büdös.

Zaragóza nagyon jó hangulatú város. Olyasmi mint Barcelóna. Ahogy kijöttem a városból rögtön egy több száz kerekes szélerőművön vezetett keresztül az autóút. Pedig nem volt most szeles az idő. Fura látvány egy ekkora szélerőmű szélcsendben.

Kicsi motor olaj utántöltésre volt szükség reggel. Azután hajszál híján elhagytam az olajbeöntő tetejét. Már beöltözve szálltam le a motorról. Na az nagy szívás lett volna. Most viszont nincs meg az olajcseréhez szükséges mennyiség.

Madrid felé semmi különös, csak az ingyen autópálya tovább. Madrid tök jó. Meg sem közelíti Barcelónát, de még mindig rendben van. Mögé álltam egy városnéző busznak, néha fotózgattam, és csak a következővel mentem tovább.

Mikor ki akartam jönni Madridból, jól eltévedtem. Fél óráig reménytelennek tűnt, azután fél óráig csak szarnak. Azután rátaláltam az A5-ösre, ami már elvisz Liszabonig elvileg.

Este elég nehezen találtam sátorhelyet. 22.30-23.00 körül találtam egy falucskát, melynek szélén letáboroztam. Még éjfélkor a falu apraja nagyja ott lófrált az utcákon. De nem zaklattuk egymást.

Napi KM: 657.6 km
Össz KM: 3067.1 km
Fogyasztások: 3.7, 3.88, 3.17 l/100km

KM: 11810 km

8.20′ körül indultam, és lejöttem Liszabonba. Az út nem túl izgalmas. Semmi extra. Portugália görög országra emlékeztet. Még a kék fehér színezés is sok helyen látható. Van csomó fura fa az út mentén. Liszabon nem túl jó. Ilyen hegyoldalba épült város. Nekem nem jött be. Csomó lejtős utca szűkek egyirányúak. Még a turistabusz köre sincs több 10 km-nél.
A tengerparti része az király. De a többi része nem. (nekem)

De hát célnál vagyok. Most irány észak. Most egy MC.Donald’s-ban vagyok, ünneplem a megérkezést. Eljöttem csomó vasárnap is nyitvatartó szupermarket előtt, úgy-hogy ezzel sem lesz gond. Bár ha minden jól megy jövő vasárnap már a Riviérán leszek. Ahogy megérkeztem a főtérre, rögtön odajött egy rosszarcú, és heroint, meg kokaint akart eladni. Mondtam nem kösz. Cca 3 perc múlva jött egy másik ugyanazzal az ajánlattal. Elég lepattantul nézhetek ki.

Végre már nem nyugatnak tartok. Elég nagy szívás volt, hogy esténkét legalább másfél órán keresztül sütött a nap pont szemből. Kicsit tartok a városból való kitalálástól. Szerintem kóválygok kicsit megint.

17.00’h Pedig még ma fürödni akartam az óceánban. De már láttam. Fura! Tök zaklatott vagyok ilyen kapkodóak a mozdulataim is. Indulnék már! Valami iszonyatos belső sietség van bennem, pedig eléggé ráérek. Megnéztem, nem remeg a kezem.

Az itteni csajoktól lehetetlen segítséget kérni. Állandóan azt hiszik ki akarok kezdeni velük. A pasik viszont jó fejek.

Nem volt gond kitalálni Liszabonból. Kinavigáltam simán. Viszont nem találtam fürdőhelyet. Illetve volt 2 is, de az egyik nagyon zsúfolt volt. (nem véletlenül). A másik öbölben meg akkora hullámok jöttek, hogy csak a szörfösöket engedte be a vizimentős csávó. Vagy úszómester. Vagy mi.

Továbbmentem, de továbbra is bennem volt a délutáni nagy zaklatottság. Sorra rossz döntéseket hoztam motorozás közben, hiába nyugtattam magam. Nem tudom mi lehetett. Tán az olajcsere nyomasztott, vagy hogy hol fogok aludni a turista-gyilkos portugálok között.
Azután mikor már 2x vagy 3x akartam a kocsik alá hajtani, mondtam OK, akkor most be az első kempingbe és pihi, mert még a végén nem érek haza.

Mondjuk navigálni is k. nehéz itt, mert olyan dinamikusan fejlődik az úthálózatuk, hogy a kb 5 éves térképemen, már csak a helységnevek igazak. A fehér madzagút helyett már 2×2 sávos autópálya van. A kérdezősködés elég nyögve nyelős, mert közös nyelvünk az angol. Én kb 50 szót tudok, a partner meg általában egyet sem. Így dumcsizgatunk vidáman.

A portugál utak minősége csak 1 fokkal jobb mint a magyaroké. (már amelyik nem vadi új) Az autópark kb mint a magyar. Motor pedig elég kevés van.

Na szóval irány a kemping. Addig pedig úgy mentem, mintha tojást szállítanék. De komolyan. Követtem a kemping táblát, bevezetett egy kis erdőbe. Összevissza ösvények, meg utacskák, meg kis placcok sátorhely gyanánt. De semmi sorompó, vagy recepció, vagy személyzet.
Leállok egy helyen, és kérdezem a szomszédot ez „free” kemping? Aszongya neeeem. Menjek erre meg arra, azután majd ott lesz valaki. Vagy valami. Vagy nem. Na, mondom, majd ha valaki akar tőlem valamit, hát idejön és szól. Nem jött. Nyitottam, aludtam, csuktam, indultam. Nekem „free” volt a kemping.

Napi KM: 631.8 km
Össz KM: 3698.9 km
Fogyasztások :3.6 , 3.73 , 3.66 , 3.82 l/100 km

Reggel már nagyon nyomasztott az olajcsere. Megpróbáltam meglazítani a leeresztő csavart. Persze nem sikerült. Leforgott a kulcs. Hétfő reggel. Minden kihalt. Mentem. Azután egy műhelyt találtam, és kértem karika fejű 17-est. Lazítottam, továbbmentem alkalmas helyet keresni.
Kicseréltem az olajat meg a szűrőt. Nem csináltam nagy koszt vagy sok szemetet. Egy tenyérnyi olajfolt maradt. De az olajcseréhez 2 liter olaj kell. Én okosan pont annyit hoztam magammal. Abból viszont már 4 dl-t elhasználtam az úton. Ezek a népek meg itt 2 féle olajat használnak ami motorba való. Az egyik félszintetikus, a másik meg olcsóbb. Más nincs. Se a benzinkutaknál, sem a szupermarketekben. Ilyen, hogy 10w40-es motorba való olaj, ilyen egyáltalán nincs. Na jó. Igy aztán betöltöttem 1.6 liter friss olajat, meg 4 dl-t vissza a fáradt olajból. Szép. Meglátjuk mi lesz.

Most 17.30′ van és már megtettem egy kört Portóban. Eddig a leggyengébb. Északnak tartok és az éjszakát már újra Spanyolban töltöm, ha Isten is úgy akarja. Még 80 km Valencia. Az a határ asszem.

Na megálltam. SantiagóDeCompostella után kb. 1 km-rel. Spanyol a régi. 22.07′ van és világos. Az utcák tele emberekkel. Az utak szinte hibátlanok. A boltok min 22.00′ ig nyitva. Viszont fúj a szél és hideg van. Éjszakára föl kell öltöznöm asszem.

Ma volt a 7. nap. Kevesebbnek tűnik. Na nyitok , azt szunya. Jó éjszakát gyerekek!

Napi KM: 519.2 km
Össz KM: 4218.1 km

UI: -SantiagoDeCompostella (az ElCamino zarándoklat végpontja. A Pápa szerint Európa spirituális központja) tök más volt mint amit vártam. Azt gondoltam kis hegyi falu, romantikus hegyi ösvénnyel, és egy ódon kis templommal egy sziklaszirten, aminek a lábát az óceán ostromolja. Hát e helyett egy nyüzsgő városka, erős forgalommal. Tán még villamos is van. Óceán sehol, A „kis templomot” meg éppen 5 toronydaru vette körül, és valami üveg-falakat (vagy plexi) vagy mi a bánatot húznak föl körülötte. Ennyit a romantikus elképzelésekről….

Sajnos kép nincs a napról.

KM: 12.961 km

8.00′ ig aludtam. Ködszitálásra ébredtem. Elveszett a motorkulcs….Meglett. (Be volt csomagolva a sátorba. Persze le kellett bontanom az egész felkötött cumót stb…) 8.40′ kor indulok. Tegnap este sátornyitáskor vettem észre, hogy egy fél literes kóla beledőlt a hátsó dobozba. A 35 literhez képest nem sok a fél liter, de bőven több mint elég. A főzőedényem tetejének a fogója elszabadult valahogyan, és az szúrta ki a műanyagflakont. Hát ott a sötétben mire mindent kitakarítottam meg áttörölgettem meg átcsomagoltam. Jó kis buli volt. Tönkrement a tésztám is. Ja és persze nem volt egy csepp vizem se. Minek? Van kóla.

A mai nap meg k. szar eddig. Folyamatosan ködben, vagy felhőben vagy miben megyek. A szélvédő sem tud megszáradni, pedig nem is esik. Minden nedves, minden csúszik. Az egyik kisvárosban úgy megcsúsztam a zebra fehér felfestésén, hogy nem győztem kapaszkodni.

Most Lugó felé tartok az N-VI os úton, de majd letérek Ribadeo felé (deó is lenne). Az már a Biscayai öböl. A térkép is tök át van ázva. A jó kis hely amit a plexi mögött találtam neki, az esőben nem olyan jó. Mindegy. Nem lehet mindig szerencsém.

Napközben volt 1-2 óra jó idő, utána megint pocsék. Voltam az óceán partján megint, de ilyen időben nem volt jó. Ma nem történt nagyon semmi, csak gyűjtöttem a kilométereket egy iszonyatos anticiklon alatt. Valamit beszél a rádió Landysről (tour), meg Castrórol (Cuba) de nem értem Spanyolul, hogy mit. Mindegy otthon megtudom.

Most Bilbaó mellett vagyok , egy óriási bevásárló és szórakoztató centrumban. Az óriási azt jelenti, hogy kb. akkora mint Fót. Mondjuk 20-25 Pólus center egymás hegyén hátán. Iszonyatos forgalom. De nem tud annyi ember összegyűlni, hogy ne vegye föl simán egy ekkora komplexum. A bevezető autópálya mellett (A-VIII) Minden amit a műfajban el lehet képzelni. 20.00′ óra van, és mindenhol nyüzsgés. 0-99 évesig. Jó kis cirkusz.

Ja, egy benzinkútnál megint megszereztem a zuhanyzókulcsot, és vagy egy órát eltöltöttem ott. Úgy-hogy nem lógok ki nagyon a szórakozók (vásárlók) közül. Bezzeg előtte…hu-hú. Ha minden jól alakul ma átlépek Franciába.

Napi KM: 700.5 km
Össz KM: 4918.6 km
Fogyasztás: 3.76 , 3.48 , 3.75 l/100 km

UI: Portugália nem egy nagy történet szerintem. Valószínű nem megyek egy darabig újra. Az óceán mellett nem megy út, csak egy belső útról (nem látni a vizet) lehet az üdülőfalvakba kimenni ilyen bekötőútszerűségeken. A Biscaya öböl dettó. Az óceán sem olyan mint vártam (földközi tenger, csak minden nagyobb) hanem olyan vad az egész. Iszonyatos hullámok verik a sziklákat, olyan kezelhetetlennek tűnik . Nagyon-nagyon kevés klasszikus „beach” van, azok is hosszú öblök mélyén. És nagyon nagy az apály-dagály szintkülönbség, ezért apálykor hatalmas területek válnak mocsárrá, amiket aztán dagálykor ellep a víz. De semmiképp nem bántam meg, hogy elmentem, mert már régen érdekelt, hogy milyen lehet ott.

Sajnos képek erről a napról sincsenek. De a következőről már van néhány.

KM: 13.661 km

Mégsem léptem át Franciába. A szebbnél szebb nyaralóhelyeken nem akartam sötétben átnyomulni. Végül is azért jöttem, hogy ezeket lássam. (is) Inkább megaludtam az óceán partján. Ma jó korán keltem, 6.30′ és most indulok 7.15′.

10.30′ már jól bent vagyok Franciában, és nagyon kényelmesen utazok. Az N117-es úton. Jól fogy a kilométer, csak kicsit meg vagyok zuhanva , mert úgy tűnik 3 nap képei eltűntek valahol a bitek erdejében. Nem értem ez hogyan lehetséges, mert olyan képek tűntek el amiket már visszanéztem. Hogy lehet ez? Az út tökéletes. Dimbes dombos táj. Azért még fotózok, hátha ezek megmaradnak.

Na átértem Beziresbe. Reggel az Atlanti Óceánnál keltem, és este a Földközi tengernél fogok lefeküdni. Elég eseménytelen nap volt. Egyszer előzni kezdett, akit éppen előztem. De más semmi. Most vacsizok. Gondolom a parton tusolni is fogok. Majd möglássuk.

Megállás éjfél körül Ax n’ Provance után.

Ja, egyszer majdnem elfogyott a benyám. Majdnem 11 litert tankoltam. Volt ám para. Nem nagy élmény tolni egy burgit.

Napi KM: 849.7 km
Össz KM: 5768.3 km

KM: 14.511 km

Indulás 7.00′ körül esőben.Eső –eső-eső. Mikor leértem a Riviérára, akkor elállt. Sőt, mikor kedvenc helyemre Nice-ba értem, már tűzött a nap, tudtam fürödni a tengerben. Nagyon szép volt. Meg jó. Erős volt a szél, de nem volt zavaró. Megkajáltam, abból a Casino- közértből, ahol „szoktunk”. Klassz volt minden. Zuhanyoztam átöltöztem. Indultam tovább. Végigértem Genováig. Közben már esett újra. Láttam egy durva balesetet a csúszós tengerparti úton. Az erős szél felhozta a tengerparti homokot, (jó volt a zárt sisak) erre szitált rá az eső. Gondolhatod. Egy kereklámpás merci nekirohant a sziklafalnak, a vezetőt az út mellett próbálták újraéleszteni. Na mondom akkor nézzük meg inkább mi a helyzet az autópályán. Igy aztán Genovába már az autópályán értem be.

Innen a 45-ös úton Bobio felé mentem tovább. Ezt az utat még a bringatúrárol ismerem, meg kocsival is mentünk már erre a nyáron. Nagyon jó kis kanyarvadász terep. (képek) Genovában egy taxis vezetett vagy 8-10 km-en keresztül, hogy rávezessen a 45-ösre. Egyébbként is az egész úton a taxisok segítettek a legtöbbet. Mindig jó fejek voltak, és készségesek.

Tovább Piacensa-Cremona-Mantova-Padova. De ezt az utat már nagyrészt sötétben tettem meg. És persze esőben. Padova közelében aludtam, egy faluszéli kis templom tövében.

Napi KM: 697.4 km
Össz KM: 6465.7 km
Fogyasztás: 3.6 , 3.27 , 3.54 l/100km

Kelés 7.00′ Indulás 7.30′

Innen (Padova) már nem volt mese. Innen már haza kellett érni. Padovától Triestig autópályán húztam végig. Persze esőben. Kicsit már fáztam mert tök átázott rajtam minden ruha.

Triest felé egyszer csak ki van írva az autópályán, hogy SLO. Hát azt követve, átértem Szlovéniába, és sikerült produkálnom a teljes út legdurvább eltévedését. Arra gondoltam, hogy Dekani, vagy Kozina átkelőnél kell legyek. De persze nem ott voltam. Villa opicina-nál voltam. Ettől kezdve persze tök rosszul navigáltam. Az esőben csak néptelen falucskákon bolyongtam keresztül. Nehezen találtam megkérdezhető embert. Azok is csak értetlenkedtek általában. Mintha életükben nem hallottak volna Rijeka nevű helyről. Na mindegy kb 1.5 óra múlva már sínen voltam. Horvátországon már autópályán jöttem át. Eső, köd, felhő, fázás, szenvedés. Jól próbára tett ez az utolsó nap. Lehet kéne egy esőruha?

Mikor megláttam Budapest 365km, már szinte otthon voltam.

Magyarország kedvesen fogadott. Elállt az eső, felszakadozott a felhőzet. Kisütött a nap. Megszáradt a ruhám. 2 sajtburger után már a reszketésemet is kontrolálni tudtam. Egész emberi fazonnal értem haza 19.30′ kor.

Napi KM: 698 km
Össz KM: 7163.7 km
Fogyasztás : 3.95 l/100km (persze ez már 120-as utazó környéke)

Hát így. Ez. És ennyi. 10 ország 7160 km

Ez volt a túra. Motorozás 100%, Városnézés 70%, Gasztronómia 2%, Pihenés 0%. Jó hogy nekivágtam. Sokat tapasztaltam. Kicsit több fogalmam van a motorozásról mint előtte. Sok helyet láttam, amire kiváncsi voltam. Nagyrésze persze nem olyan volt, mint amire számítottam. Volt ami jobb, és persze volt ami rosszabb.

A motor tökéletes volt. Hibátlan és megbízható a végtelenségig. Soha nem adott okot kétségre. Meg sem fordult a fejemben soha hogy cserbenhagy. Megkínozni….azt igen ….de cserben nem hagy.

A veszteséglista tulajdonképpen szinte üres. Kiégett a 2 tompított izzószál az utolsó nap. (már kicseréltük) Viszont azt a 100 egynéhány képet nagyon sajnálom, amitt eltüntetett a fényképező. De hát ez van. Olaj ok, gumik ok. Éshát nemsokára itt a 18.000-es szervíz )

Ez volt a 2006 os túra.

Képek és szöveg: Boombaba, 2007. november (a szerző kérésére az igazi nevét töröltük)