Hosszú úton sem unatkozunk a motoron, ha tudunk utasunkkal, vagy többi motorossal beszlélgetni. Erre való az interkom. A berendezés lényege, hogy a beszédhangot a nagy menetzaj ellenére érthetően közvetítse a vezető és az utas között, illetve akár több motor között is. A legtöbb intercom ma a sisakokba szerelt mikrofonok és hangszórók segítségével, a hang elektronikus átvitelével működik. Egy ilyen szerkezet elkészítése nagyon egyszerűnek tűnik, és ma már minden motoros boltban lehet kapni egy megoldást 30.000 Ft. körül. Az üzemeltetése során azonban nagyon sok apró problémát kell megoldani. A zajban, esőben, szélben az olcsó darabok hamar megadják magukat. Egy jó készülék tervezése igazi mérnöki kihívás. Magam is meglepődtem, hogy mekkora, amikor elkezdtem a mélyére ásni. 

Mi is használunk egy a motorba épített intercomot és nagyon jók vele a tapasztalataink. Három év után szorult annyi karbantartásra, hogy ki kellett tisztítani és meg kellett igazgatni a csatlakozóit. Ez egy hazai fejlesztésű készülék. Még az első tulajdonos rakatta bele a motorba. Most három év után elővettem a hajdan kapott fecnit a régi telefonszámmal és felkerestem a mestert, hogy segítsen megbütykölni a dugókat.

Mata Miklós az RF Elektronikai Kft. ügyvezető igazgatója fogadott. A motort pillanatok alatt szétkapta, a csatlakozókat kicserélte, az aljzatokat beállította és mivel folyton kérdezgettem, hát leültetett és vendégül látott amikor mindennel végzett.

Mint gyakori túrázót az érdekelt, hogy milyen lehetőségek vannak egy több motoros csoportban is jól használható szerkezet beszerzésére.  Nos itt náluk már semmilyen – mondja – Abbahagytuk a fejlesztést és a gyártást, mert ráfizetéses volt. Elővesz egy dobozt a sarokból, amiben egy nagyon profinak látszó kis szerkezet alkatrészei vannak. Ezt az utolsó darabot azért tartottuk meg, hogy emlékeztessen minket – soha ne foglalkozzunk ezzel a dologgal többet. Aztán elmeséli a történetet.

Az első modell még csak egy zsebbe tehető kis doboz volt elemmel és arra kellett csatlakozni. A második már a motorba volt beépítve. A harmadiknál megoldottuk a hangerőszabályozást és a telefon csatlakozást. A negyedik már mindent tudott. Ez már túl sok is volt a kuncsaftoknak. Volt aki visszahozta, hogy nincs hang és kiderült, hogy nullára leszabályozta a hangerőt. Egy másiknak a rádiókapcsolattal volt baja más motorok felé. Nála az derült ki, hogy az egyik rádiót állította át egy másik csatornára. Az emberek a 3 000 Ft-os kínai cuccot vásárolják és ahhoz viszonyítják az árakat. A miénk túl magas volt. – mondja miközben számomra hihetelenül alacsony számokat említ. – Kerestünk partnereket, de csak olyat találtunk aki összecsapta a munkát és a vevő megint csak panaszkodni jött hozzánk. Végül abbahagytuk az egészet.

Mata úr ritka jól képzett mérnöknek tűnik, talán a legalkalmasabb arra, hogy elmagyarázza egy ilyen berendezés korlátait. Már kérdeznem sem nagyon kell.

– Megmondom hol vannak a csapdák: Az első csapda a sisak. Némelyik belekerül 100.000 Ft.-ba és a hangszórók beszereléséhez ezt a gyönyörű drága holmit fúrni faragni kell. Ez érző szívet igényel. Volt olyan, hogy egy napig elvacakoltam egy-egy sisak összeszerelésével. A hangszórónak viszonylag nagynak kell lennie ahhoz, hogy nagyobb sebességnél is lehessen hallani. De ez még csak a kezdet, tudja, hogy a Harleysek mekkora zajt csapnak? A saját hangjukat is alig hallják, nemhogy egy gyenge hangszórót. Általában van hely a sisakban a  hangszórónak, ez azonban kisebb méretű a szükségesnél. Mi már a végén 7 Wattos hangszórókat szereltünk be és az is csak épphogy elég volt. Mikrofont is nehéz jót találni. Amit normális áron lehet megvenni az általában minden hangot felszed és tovább növeli a terhelést az egyébként is zajos motoron, ettől pedig az ember elfárad. A nyitott sisak a legkritikusabb ebből a szempontból. Találtunk cégeket, akik tudnak mikrofont gyártani, ami ide kéne. Egy igazán jónak a darabja 100.000 Ft.

A második csapda a kábelezés. Látta milyen kábelköteg kell egy ilyen holmihoz. Ezt bekell építeni a motorba, amihez meg műhely kell. Ráadásul elektromos műhely. Egy darabig csináltuk ezt egy motor szervizben, de állandóan kerülgettük egymást a mechanikus szerelőkkel. Végülis ez a megoldás több energiát igényelt, mint amennyit meg tudtunk fizettetni a vevőkkel.

A harmadik csapda a csatlakozó. A kezdeti készülékeken még olcsó közönséges dugókat használtunk. Ezek hamar korrodálódnak és behorpadnak és kontakthibásak lesznek. Van megoldás persze erre is de hát a vevők kiröhögtek minket, amikor 10.000 Ft-os vízálló dugókat javasoltunk beépíteni a motorba. Nem beszélve arról, hogy a lengőkábelek megszüntetése miatt a sisakba is csatlakozót kellett tennünk. Van persze olcsóbb megoldás is. Arra is vigyázni kellett, hogy a csatlakozónak oldania kell, amikor a motoros elesik.

Aztán az elektromos zavarok. Némelyik motor olyan zajokat bocsát ki, hogy mindent lehetett hallani ami a hengerekben történik. Persze azt is ki lehet szűrni. Emlékszem mit dolgoztunk egyszer egy sportmotorral.

Elgondolkodom egy kicsit arról, hogy milyen sikeres lehetett volna ez a vállalkozás ezzel a töménytelen szaktudással és lelkesedéssel, ha jobban sikerült volna menedzselni. Egy hatvanmilliós német piacon meg még anélkül is. Igyekszem rábeszélni őket arra, hogy ne adják fel, ennyi eredménnyel a hátuk mögött, de tudom, hogy gyengék az érveim annak ellenére, hogy ennek a készüléknek az ár/érték aránya messze jobb, mint a hasonló célt szolgáló külföldi szerkezeteké, amiket eddig láttam. Végül abban maradunk, hogy ha tudok ajánlani egy megfelelő partnert, aki vállalja a szerelést és a karbantartást, akkor mégegyszer átgondolják. Van tehát egy kis remény, hogy az az utolsó darab egyszer a helyére kerül és talán lesznek még társai.

Megkérdezem mennyivel tartozom. Semmivel – mondja – legalább jól elbeszélgettem valakivel.

A Tourenfahrer magazin 2004-ben tesztelte a német piacon kapható motoros intercom készülékeket. Az alábbi táblázatban röviden összefoglaltuk, hogy mely termékekkel foglalkoztak és mi lett a teszt eredménye. A választékból hiányoztak a PMR alapú intercom megoldások. (forrás: Tourenfahrer 2004 július)

A fenti készülékek persze alig hasonlíthatók össze funkcióikban, hiszen van köztük két 1,5 Voltos elemmel működő zsebbe rakható darab és olyan is, amelyiknek a funkcióiból kisregényt lehetne írni.

A BIKE magazin szerint az intercom viszonylag magas árát inkább egy jó autórádióéhoz kell hasonlítani, mint az olcsó intercomokéhoz. Nos lehet, hogy van ezeknél jobb, de a marketing kommunikációban kétségtelenül az alábbi cégek a nyertesek.

Autocom

Tom Beman nagy motoros volt. 1989-ben elhatározta, hogy vesz magának egy intecomot a motorjához. Elmentek a boltba és vettek egy készüléket, a boltos ott helyben be is szerelte. Mire hazaértek, már fordultak is vissza vele. A rendszer 50 km/órás sebesség fölött használhatatlan volt. Kipróbáltak egy másik típust. Az eredmény ugyanaz lett. Tom Beman azonban nem adta fel. Profi villamosmérnökként maga látott hozzá, hogy elkészítsen egy használható berendezést. Így született meg az első zajcsökkentővel ellátott intercom és az Autocom Specialist Communications .

Az Autocom rendszerének nagyon sok jó referenciája van, sokan használják a versenysportban, a Forma 1-ben, tesztpilóták és oktatók, de számos ipari alkalmazása is van, olyan helyeken, ahol nagy zajban kell beszélgetni. A három különböző tudású alapegység árai sorban 100, 150 és 210 GBP. Egy komplett berendezés szerelés nélkül 200 és 300 GBP kürül jön ki minden szükséges tartozékkal. Ebben persze nincs benne a PMR. Érdemes megnéni az Autocom lapján “On-Line Demo”-t. Ez egy versenypályán készült felvétel, amely mindennél jobban szemlélteti, hogy az Autocom mennyire el tudja választani a beszédhangot a szélzajtól illetve a motorzajtól. 240 km/órás sebességig ajánlják.

StarCom1

A zajcsökkentős, hangra induló moduláris rendszerek egyik kiemelkedő gyártója az angliai Tecstar. Itt csak egy központi egység van, ennek megfelelően a belépő ár is magasabb. Öt kitet árulnak 130 és 350 GBP között. 3 ezek közül a PMR-t is tartalmazza önálló készülékként. 160 km/óráig ajánlják a használatát.

Az intercom funkciókat szemléltető ábra a StarCom1 web oldaláról.

A kultúrált web oldalon ezúttal az árlista megtekintése mellett rendelést is feladhatunk. A lapon angol és amerikai felhasználók ájuldoznak a Starcom1 hangminőségétől.

Motorozáshoz a legtöbben ma a PMR-t ajánlják. Szinte minden motoros boltban ezt lehet kapni. Nagy előnye a berendezésnek, hogy a rádiózás funkció már eleve benne van. Itt az intercom funkció csupán kiegészítő.

Az egyik lapon például azt olvasom, hogy szerintük az ALAN 456R a legjobb motorozáshoz. Ennek a készüléknek 22.000 Ft. körül van az ára. Egy fejbeszélő készlet kb. 8.000 Ft. a legegyszerűbb zárt bukósisakhoz., és még kell egy kis elosztó kábel, hogy ketten tudjanak rá csatlakozni kb. 1.000 Ft-ért. Kell még akku és akkutöltő.  A szivargyújtóba való kábel kb. 4.000 Ft. Mindent összevetve 40.000 Ft. közelében jövünk ki.

Az ALAN 456R a csúcsmoellek közé tartozik. Karácsony előtt láttam olyat is, hogy kb. 20.000 Ft-ért meg lehetett venni két darab PMR-t a hozzá tartozó összes motoros kábellel egy vezető utas összeköttetéshez. Ezek lehetnek azok a keleti cuccok, amire Mata úr célzott.

Nos, ha valaki már kipróbálta, a PMR-es motorozást, akkor szívesen venném, ha megosztaná velünk itt a lapon a tapasztalatait.

Ha el akarod kerülni a csapdákat az intercom berendezésed kiválasztásánál, akkor javaslom, hogy a következőket mérlegeld.

Bikes in the Fast Lane
A&S BMW – Baehr
Collett
J&M

Agárdi György 2005.