Nemrég egy észak-mexikói túrán a Pancho Villa Moto-Tours-al egy éjszaka páran a kantinban üldögéltünk és néhány margaritával öblítettük le az aznapi út porát, amikor felmerült a motorozás egyik alapvető kérdése: Végülis pontosan hány motorra van szüksége az embernek?

Többen, akik már huzamosabb időt töltöttünk el ennek a problémának az elemzésével – amely teljesen helyénvaló ebben a járványokkal és szociális igazságtalanságokkal túlzsófolt világban – hamar egyetértésre jutottunk.

“Ötre”, mondtuk magabiztosan.

Azok, akiknek nem volt elég motoruk az asztal körül csodálkoztak: “Miért ötre?”

Értékelned kell, amikor emberek ilyet kérdeznek tőled. Agyad felpezsdül és bemelegszik, mint a 6 voltos akkumulátor teljes töltésen és nyelvedet kedvelt, ismerős frázisokra ösztökéli. A szeszesital ipar fennmaradása függ ezektől a mélyenszántó kérdésektől. “Hé Bob, melyik a legjobb szarvasölő puska?” Végülis több órás bölcs eszmecsere után, amely az Első Kontinens Kongresszusnak is a díszére vált volna, ha már mindannyian a harmadik margaritánál tartanak, a következő kategóriákban egyeztünk meg. Úgy döntöttünk, hogy ezekre mindenkinek szüksége van:

1.      Egy sportmotor

Bingo. Mondj amit akarsz a sport-túra motorodról, a szuper-sport mocidról a ragadós utcai gumikkal, vagy a “jól kezelhető Harley”-ről, semmi sem hasonlítható egy könnyű, gyors versenyekből kinőtt motorhoz, amelynek az egyetlen célja életben, gyorsan befordulni, keményen megfogni a kanyart és kiröpíteni téged a túloldalon, mint amikor kiköpsz egy görögdinnye magot.

Ez a motor nekem a Dukati 900SS, de épp ugyanígy lehetne tucatnyi másik is. Ha gyakorló országúti száguldó vagy, természetesen bármely versenymotor megfelel a célnak.

2.      Egy sport-túra motor

Ha szeretsz motorozni, akkor gyakran kell csomagokkal elmenned valahova, sőt lehet, hogy az élettársaddal, vagy egy közeli barátoddal. Az egyszerű sportmotor ilyenkor nem elég. Használhatsz egy kényelmes túramotort, de a túrák legjobb része általában a hegyekben van – Ozarks, Rockies, Alleghenies, stb. Ha nem akarod az életed hátralévő részét azzal tölteni, hogy egy lakókocsi hátsó ajtajára ragasztott matricákat bámulod, akkor a válasz egy gyors túramotor.

Sajnálatos módon, nekem most épp nincs sport-túra motorom. Másoknak mindig azt mondom, hogy épp egy új motorra várok, de valójában egy kis pénzre várok.

3.      Terepmotor

Ez lehet egy egyszerű krosszmotor, egy enduró, egy szuper-sportgép, vagy egy nagy, unalmas „kaland túragép”. Bármelyiket is választod, ennek olyan motornak kell lennie, amelyen nem merevedsz meg a rémülettől (vagy dobod el magad, mint a letaglózott jávorszarvas), amikor az aszfalt véget ér.

A földutakat kihagyni szörnyű vétek és átkozottul sok van belőlük odakinn. Az enyémek közül most épp egy magas vázas 1968-as Triumph T100-C áll legközelebb egy terepmotorhoz, ami elfogadhatóan megy, ha nem erőlteted túl, de valami modernebb és strapabíróbb is biztos van a kínálatban.

4.      Valami hatalmas nagy chopper

Nem mindenki vágyik egy ilyen fajta motorra, de én igen. Ezért vettem meg a Road Kingemet. Vannak napok, amikor nincs kedvem felvenni a páncélruhát és lehasalni a zajos szélvédő mögé és megmerevedni ebben a pozícióban. Egyszerűen nincs kedvem.

Egy nagy szélvédő árnyékában kívánok repeszteni, hülyén vigyorogva a mellettem békésen elhaladó világra. Veszek egy zacskó kutyaeledelt és egy hatos csomag Negra Modelot (ez aztán a kaja!) hazafelé menet és bedobom a nyeregtáskába. Vagy lemotorozom Floridába.

Ez a motor nem kell, hogy Harley legyen, bármelyik másik is megteszi, ha a megfelelő hangulatban, teljesen kikapcsolódva, relaxálva ülöd meg. Segít azonban, ha a motornak van hasznos csomagtere és szélvédelme. Amiről itt beszélünk, az lényegében egy autó, amit nem használhatsz hóviharban.

5.      Egy öreg járgány

Vincent Black Shadow, Honda CB160, Indian Chief, Suzuki X-6 Hustler, Henderson Four, amit akarsz. Ennek egy az elvbeszett ifjúságodból származó motornak kell lennie. Egy olyan érából kell származnia, ahol élni szerettél volna, ami valami fontosat szimbolizál neked, vagy egyszerűen csak önmagában gyönyörű. Egyszerre kell, hogy emlékeztessen arra, hogy milyen messziről jöttünk és hogy milyen sokat vesztettünk közben.

Ha van olyan kategória, amelyben sokunknak több motorja van a kelleténél, akkor az ez, amely természetes módon a gyűjtéshez vezet. Nekem például épp két motorom van ebből a kategóriából, de valószínűleg több lenne, ha lenne rá pénzem, vagy elég helyem a garázsban.

Ezzel eljutottunk egy másik filozófiai kérdéskörhöz: Lehet egy embernek túl sok motorja?

Az én válaszom erre igen.

Nagyra becsülöm a nagy, múzeum jellegű gyűjteményeket, amiket mások gondoznak, de én erre jómagam képtelen vagyok. Egyszer volt hét motorom és arra jöttem rá, hogy öt fölött a motorok kezdenek egy kicsit láthatatlanná válni. A megbecsülésem és a velük töltött időm olyan gyéren oszlik el, mint a német csapatok az orosz fronton. Emellett képtelen vagyok követni a biztosítást, az akkumulátor töltést, az olajcseréket.

Ellenkező esetben, jó-e, ha az embernek kevesebb, mint öt motorja van?

Nos, a paraméterek ügyes keverésével és párosításával lehetségesnek látszik, hogy kevesebb, mint öt motorral is ellegyünk egy dartabig, ahogy én is elvagyok most éppen, anélkül, hogy kapkodnunk kelljen a levegőt. Aztán itt van a pénz kérdés is.

Sokszor – diákéveim alatt, munkanélküliként, költözés közben, vagy amikor lakásra gyűjtöttem – volt, hogy csak egy, vagy két motorom volt. Néhány hónapig a leszerelésem után egyáltalán nem volt motorom.