GPS a mindennapi használatban

Szia!
Egyre többen kérdeznek tőlem a GPS-ekről mindenfélét, főleg a felhasználással vannak gondjaik.
Nagyon sok cikk jelent már meg, de ezek a GPS rendszerek működéről meg sokszor egyből programozói, térképkonvertálói problémákkal foglalkoznak, miközben sokan a készülék napi használhatósával sincsenek tisztában. Gondoltam írok egy témaindítót, a lehetőleg „szakszöveg” nélkül, mindennapi tervezéshez várnék tőle hozzászólásokat, ötleteket.
Ha gondolod mehetne a motorosturára, már úgyis sok cikket felraktál a témakörben és több visszajelzés jönne.
Üdv
MGP

GPS a mindennapi használatban

Örvendetes módon fejlődik a GPS piac, lassan mindenki ízlésének megfelelő készülékek megjelennek (azt hiszem a rózsaszín Garminok legalábbis ezt támasztják alá. 🙂

A működésével viszont sokan nincsenek tisztában. Itt most nem a teljes rendszer, (műholdak és egyebek ) hanem magának a készüléknek a gondolkodásmódjának ismeretével vannak némi hiányosságok.

Azt, hogy mi alapján működik már sokan, sokszor leírták. De ahogy egy mobil esetében sem érdekli a legtöbb embert, hogy miként működik, úgy a GPS-ek esetén is inkább a napi használhatóság került előterébe, és nem az hogy mi az a WGS84, Egnos, SirfIII..stb., hanem, hogy az utazás során hogy lehet a legegyszerűbben használni, és hogy lehet elkerülni a folyton visszatérő problémákat:

  • Miért nem úgy tervezi az utat, ahogy én szeretném?
  • Miért nem arra megy amerre megszoktam?
  • Miért akar bemenni abba a kis mellékutcába?
  • Vagy épp fel a sztrádára?

Vagy már jobban megismerve kicsit érdekesebb kérdések:

  • Miért tervez két készülék két különböző utat ugyanarra a célpontra? Különböző típusú készülékeknél vagy alaptérképeknél még OK, de teljesen azonosak esetén is.
  • Hogy lehet, hogy egy gps-el bejárt útvonalat áttöltve egy másik készülékre már másképp jelenik meg.
  • Hogy lehet, hogy azonos készülékeknek más a funkciófelülete? stb.

És innen kezdve kezdődik az „eltévedőgép”-ezés használata a GPS-re.

Szerintem először is azt kell tisztázni, hogy a GPS-s még mindig „csak” egy személytelen számítógép. Legtöbben azt várják tőle, hogy úgy gondolkodjon az útvonal tervezésről mint ő maga. De ha egy csapatban öt ember tervez meg egy utat egy adott célra, akkor legalább négy különböző terv fog megszületni. Ezt (egyenlőre) egy GPS sem követi. Hallottam már olyat, hogy valaki szerint az ő készüléke bizonyos megtett táv után azért módosítja az érkezési időt, mert áttervezi az ő stílusára. Na ettől még kicsit messze vagyunk. Egyszerűen csak a már megtett távon a sebességünk eltért az arra az útra vonatkozó előre beállított sebességtől. Így a célponthoz hamarabb vagy később érkezünk de a további szakaszt továbbra is az eredetileg előirányzott sebességgel számolja. Csak ezt folyamatosan újra és újraszámolja.

A GPS alapvetően két dolgot tud. Hogy hol van az adott pillanatban és mennyi is az az adott pillanat. Szebben mondva pontos idő és koordináta. A következő pillanatban már egy új időt és helyet ismer. Semmi mást. De ebből a két adatból illetve adatok különbségéből rengeteg mindent tud számolni, főleg ha a térkép adatbázis is rendelkezésre áll. Ez mondjuk ma már egyértelmű, de akik korán kezdték a GPS-ezést még használtak térkép nélküli készülékeket, pl E-trex és társai, illetve ma is léteznek ilyenek akik pld. sportolásnál csak a megtett km adatokra, átlag és max sebességekre kíváncsiak.

Szóval mit is tud kezdeni ezzel a két adattal és a térképpel a készülék, ha utat kell terveznie:

Ki tudja számolni a legrövidebb utat két pont között a térképen rendelkezésre álló folyamatos úthálózaton. Ha „szakadás” van az útban, vagy nem ismeri akkor már kerül. Tehát minél pontosabb a térkép annál pontosabb és rövidebb az út. De ekkor tényleg a legrövidebbet fogja tervezni. Tipikus városi kóborlások ás hegyi mellékút találások szoktak ebből kialakulni. Mert ha egy mellékúton vagy egy sikátoron át 1 méterrel is rövidebb az út mint a normális fő utcán akkor ő bizony levisz a sikátorba.

A másik a leggyorsabb út. Ez már némi előzetes beállítást igényel, illetve igényelt régebben. Egyébként jellemző, hogy a régebbi készülékek sokkal inkább testre szabhatóak voltak, sokkal több mindent be lehetett állítani, a maiak már nem, vagy csak nagyon kis mértékben.

Szóval régebben beállítottuk hogy városban 50-el, külterületen 90-el, sztrádán 120-al számoljon, és akár azt is hogy 200 km-enként iktasson be 15 perc pihenőt, stb.)

Most elvileg a térképek adatbázisa tartalmazza ezeket. Ha a leggyorsabb utat választjuk akkor a nagyobb sebesség indexű utakat keresi. Jellemzően a környékbeli főutakat és sztrádákat. Általában kerülő, de ha úgy számolja, hogy a fel és levezető utak alacsony sebessége és a sztráda magasabb sebessége összességében egy másodperccel gyorsabb mind a közvetlen átkötő útra számolt idő akkor kerülni fog.

Mellékutakon, kis városokban előfordul hogy ennek ellenére elkóborol a kis mellékutcákban, az akkor szokott előfordulni, ha a városon át nincs kijelölve főbb útvonal, azonos sebességtartományba eső mellékútnak van az egész betáplálva, tehát ebben az esetben a legrövidebb a leggyorsabb is.

A GPS ezt a két típust tudja matematikailag kiszámolni. A legrövidebb távolságot vagy a legrövidebb időt. A legtöbb GPS nem is ajánl fel mást. Néha másképp nevezik pld. „optimális” útvonal stb, vagy megadható százalékosan a két tervezés keverése, de ezzel csak azt érjük el, hogy még kevésbé válik érhetővé a GPS gondolkodásmódja. Jobb maradni a két alapbeállításnál.

Régebbi készülékeknél még létezett a számítás sebességét figyelembe vevő beállítás, ezekre azért volt szükség mert a processzorok sebessége nem volt elegendő a gyors tervezésekhez, és igen kellemetlen volt kivárni esetleg két lámpaváltást, hogy kitalálja merre is kell továbbmenni. Ezeken a készülékeken azt lehetett beállítani, hogy a számítás legyen gyorsabb vagy az útvonal pontosabb. Valóságban ez az jelentette, hogy a proci sebessége mindig ugyanaz volt, csak ha a gyors tervezés volt beállítva akkor az első találat után nem keresett új útvonalat, hanem elindult azon. Jobb készülékek eltárolták ezt és menet közben pontosították az útvonalat. Ha optimálisra az út volt állítva akkor addig számolt a GPS, míg a legjobb utat meg nem találta, de ekkor lehetett számítani arra, hogy egy-egy újratervezésnél nincs információnk pár percig.


MGPS.jpg

Térképes tervezés:

Első probléma amit hallani szoktam: Megtervezem a PC-n, feltöltöm a GPS-re, és már másképp néz ki. Vagy hogy valakitől kaptam egy útvonaltervet és az készülékem nem teljesen azt az útvonalat járja be. Még azonos készülék esetén sem. Alapvető, hogy ilyenkor mind a számítógépen lévő térképkezelő, mind a GPS, illetve a két GPS beállításainak is teljesen azonosnak kell lenniük.

Másik probléma hogy az utakat nagyon kevés útponttal tervezik meg. Legegyszerűbb: PC-n megadom a start és célpontot, de a PC mondjuk leggyorsabbra és GPS a legrövidebbre van állítva. Természetes hogy a GPS más úton fog tervezni, mert neki csak két pontot kell összekötnie, más beállítással.

Ha már megadunk 4-5 közbenső pontot akkor a két útvonal közelíteni fog egymáshoz, az eltérő beállítások ellenére is, de még nem lesz teljesen azonos.

Szépen lassan kialakult, hogyha több személy részére kell tervezni, akkor a lehető legtöbb útpontot kell megadni egy tervezés során, ezzel mintegy kényszerpályára állítva a különböző GPS készülékeket. Természetesen emellett még mellékelni kell a javasolt beállításokat is.

Ezek mellett is adódhatnak problémák. Pld. egy tipikus: hosszabb távon ha már megvan az útvonal és már csak „sűrítjük” akkor sokszor a közbenső városok vagy települések kerülnek megadásra. Ezzel a probléma, hogy egy-egy település a központtal van eltárolva, és ha csak át akarunk menni egy város külső kerületén akkor a GPS megpróbál bevinni a központba. Amíg nem érintjük a központot addig nem mutatja a kivezető utat. Ha meg mégis megtaláljuk magunktól akkor pedig megpróbál visszavinni.

A megoldás egyszerű, és pár német honlapról letöltött útvonaltervről kiderült hogy sokan alkalmazzák is: az útbaejtendő települések beérkezési pontjára és a távozási pontra van leszúrva egy-egy útpont, de magára a településre nem. Ezzel az is elérjük, hogyha a városba beérkezve terelést, dugót vagy útlezárást találunk akkor nem kell újraterveznünk, hanem egyszerűen eltérve az eredetitől a készülék automatikus a kijárati pont fele tervezi újra az utat. Némileg több időt vesz igénybe a tervezés, de menet közben ez bőven megtérül.

Egyes gyártók ezt elég egyszerűen intézik el: A Garmin Zümo anyagai között szerepel, hogy ez az első készülékek egyike, amelyik képes PC nélkül átadni egy úttervet egy másik készülékre (közvetlen SD kártyán). Hozzá kell tenni, hogy bizonyos formában tracket is, azaz bejárt útvonalat, de ez nem teljesen ugyanúgy jelenik meg mint az elsődleges készüléken. Először a tracket útvonallá exportálja a készülék, ezáltal jelentősen lecsökken a mérete. Viszont hogy a lehető legkevesebb infó vesszen el, ezért 500 útpontot jelöl ki a bejárt útvonalon, ezt adja át. A tapasztalat szerint mikor napi 400-600 km-et megyünk és nap végén kikapcsolva lezárjuk a készüléket lezáródik a track file is (sajna napközbeni kikapcsolásnál is, de ez készülékfüggő), egy ilyen trackból olyan úttervet kapunk amin átlag 1 km-ént van egy kijelölt útpont. Nagy eltérés így már nem lehet az eredetileg bejárt útvonalhoz képest, ezt a fájt már nyugodtan küldhetjük tovább.

Végül egy megjegyzés: ha két teljesen azonos készüléken azonos beállítás mellett még mindig vannak eltérések a tervezésben akkor a készüléken futó kezelőszoftver verziószámát érdemes még ellenőrizni, hogy mindig a legfrissebb legyen fent.

Szöveg: MGP, 2008. március 25.

Tags: ,

No Responses to “GPS a mindennapi használatban”

  1. Zsifi március 26, 2008 at 7:16 de. #

    Óriási!
    Végre csak utalnom kell erre az összefoglalóra, amikor valaki nem tudja használni a saját készülékét. Anno én is földhöz akartam vágni többször is, de idővel rájöttem, hogy azt csinálja amit mond neki az ember. Ha valami nem megy akkor nem a GPS a hülye. A gép a megadott adatok, beállítások rabja. Azok pedig tőlünk származnak.

    üdv Zsifi

Szólj hozzá!