Dolomitok 2004.
Categories: Gurulások
A Dolomitok déli részén, Cavalese mellett Tesero-ban foglaltunk szállást. Innen minden közel van és szabadon lehet válogatni a jobbnál jobb útvonalak között.
Túra útvonal |
Pénteken reggel 7-kor indultunk Budaörsről. Az M7-es, 8-as, Graz vonalon, Villach-ot elhagyva Udine irányába. A 366-os kijáratnál tértünk le a Karintiai Bundesstrasse-ra, majd a Gailtal Bundesstrasse-n folytattuk utunkat Hermagor felé, azután a Gailtal nyugati részét is végigmotoroztuk. A Gailtal-t mindenkinek ajánlom. Erdők, mezők, hegyi utak, tavak szörfösökkel, turisták kutyával, ősi vízimalom és viszonylag egyenletes aszfalt – minden ami kell egy laza guruláshoz.
Lienz után Cortina d’Ampezzo felé fordultunk és átismételtük a Pordoi hágó hajtűkanyarjait (Passo Pordoi). Hazafelé majd ugyanerre jövünk és felmegyünk a Sass Pordoi-ra a felvonóval. Most még csak megnézzük, hogy mikor van nyitva (9-17). Apróbb nagyobb falvakon keresztül este 9-kor értünk végül Tesero-ba.
Országonként más trükkel próbálkoznak az autósok és motorosok lelassítására a falvak bejáratánál. Láttunk már körforgalmat, sáv eltérítést, radart, ami kiírja, hogy mennyivel mész, út szélére kiállított rendőrbábut. Ezekben az olasz falvakban a radar közlekedési lámpát működtet, ami pirosra vált, ha valaki túl gyorsan jön. Ez csoportos motorozásnál elég hatékony volt, mert míg az első még általában átcsusszant a sárgán a többiek biztosan pirosat kaptak és szívtak.
Munkaszüneti napokon a benzinkutaknál automatánál kell fizetni, készpénzzel vagy kártyával. A kártyát a legtöbb helyen csak 50 Euró feletti fizetésre lehet használni, és az automaták válogatósak, csak a jobb minőségű bankjegyeket fogadják el.
A háziak kedvesek voltak. Németül tudtunk szót érteni. A szállás OK, de vacsora nincs. Cavalesebe kellett elmennünk ahol melegszendvicseket kaptunk egy presszóban. Mindenből az utolsó darabot vittük el. Körülöttünk szinte csak nők üldögéltek kiebb nagyobb társaságokban. A TV-ben a foci Európa Bajnokságot közvetítették. Az eső nagyjából ekkor kezdett el esni. A motorok garázsban aludtak.
2. nap – 2004. június 19. szombat – Passo di Stelvio |
Tesero – Merano – Passo di Stelvio – Bormio – Tirano – Mezzocorona – A22 – Tesero |
A nap célpontja a Passo di Stelvio. Kb 450 km. motorozást terveztünk, hogy megmásszuk Európa egyik legdurvább szerpentinjét. Három csillagos élmény minden “Kurvenfan” és “Passofan” számára kötelező gyakorlat.
Merano felé indultunk, az autópálya mellett, majd nyugatra fordultunk az ss38-ason. Vigyázni kell rá, hogy Spondigna környékén az ss38-as délnek fordul. A Passo di Stelvio az ss38-on Trafoi és Bormio között van. Felfelé 42 hajtűkanyart számoltam. Nagyon cool.
Az ebéd lehetett volna bőségesebb, de a kilátás az étteremből pazar volt. Mire megvettük a kötelező matricákat, hűtőmágneseket és a megfelelő feliratú egyen-trikókat és lefénykéepztük a motorokat a hófalak előtt – a hóesés is megérkezett. Az eső egészen hazáig követett. Mindenünk elázott és nagyon jól jött a hajszárító. A háziak sajnáltak minket. Útközben bevásároltunk és vacsorára sárgadinnyét ettünk sonkával.
3. nap – 2004. június 20. vasárnap – Garda tó |
Tesero – Cavalese – Civezzano – Tione di Trento – Riva del Garda (Garda tó) – Limone – Tremosine – Rovereto – A22 (kijárat: Ora) – Tesero |
Esőben indultunk. Az élmény könnyen reprodukálható: motoros ruhában és bukósisakban beállsz a zuhany alá, megvárod, míg mindened átázik, a bukón a plexi bepárásodik és semmit sem látsz. Ekkor már közel vagy, csak a szél és a szembejövő forgalom hiányzik.
Cavalese és Chivezzano között meseszép út vezet. Jobbra folyóvölgy, balra a hegyek – kár, hogy semmit nem láttunk belőle. Trento után a térképen zölddel jelölt utakat követve mentünk Tione di Trento-ba, ahol Charly bárjában próbáltunk felmelegedni. Riva del Garda innen kb. 25 km. Egy órát vártunk, mire elindulhattunk, mert épp egy bicikliverseny jött szembe és lezárták nekik ezt a szakaszt. Legalább az eső elállt.
Riva del Garda már régi ismerősként köszönt vissza. A főtéren az étteremben nagyon finom ebéd várt ránk. Újabb hűtőmágnesek és matricák után siettünk Tremosine-be, hogy még világosban megnézhessük a Garda tó panorámáját a Hotel Paradiso semmibe kinyúló teraszáról. Tremosin-be több úton is fel lehet menni. Ha a legérdekesebbet akarod megnézni, akkor Limone után egy alagútból kiérve jobbra hirtelen kell elfordulni egy másik alagútba. Egy rövid szakaszon az út függőleges sziklafalak között kapaszkodik felfelé a legkülönbözőbb trükkökkel. Kár lenne kihagyni, legalább annyira, mint a fagyit a Paradisoban.
Hazafelé autópályáztunk. Este a dinnye és sonka mellett mozzarella salátát készítettünk (mozzarella, paradicsom, olíva olaj, bazsalikom). Éjfélkor a háziak elzavartak minket aludni.
4. nap – 2004. június 21. hétfő |
Tesero – Passo Pordi – Cortina d’Ampezzo – Lienz – Budapest |
Mielőtt hazamentünk volna felmentünk a Sass Pordoi-ra. Korán indultunk, 9-kor már ott voltunk a parkolóban. Lent még sütött a nap amikor megérkeztünk. Amikor a felvonó elindult minden felhőkbe burkolódzott és odafenn hamarosan a hófúvás is megérkezett. Mire megint leértünk újonnan szerzett kincseinkkel (matrica, hűtőmágnes, képeslap spéci pecséttel, bojtos téli sapka, macis kulcstartó) a felhők megint elszálltak. Az egész csak azért volt, hogy ne tudjak fényképezni. Lefelé a több, mint 30 hajtűkanyar igyekezett kárpótolni.
Linkek |
Teseroban a szállásunk | Albergo Pozzole
Ár reggelivel: 25 Euro fejenként és naponta.
E-mail: info@pozzole.com
|
||
Ide küldtem egy kérést két csillagos hoteleknek: | http://www.infotrentino.com/eng/InfoService/GeneralRequest/inviarichiesta.asp | ||
Az összes olasz szállás helységenként elérhető innen: | http://www.enit.it/alberghi.asp |
Agárdi György, 2004.
S. Máté !
Hogy Te mennyire kicsinyes vagy! Szerintem az olvasók kilencvenkilenc százalékát magával ragadja a leírt, nagyszerű élmény, és nem az "elütésekkel" foglalkozik.Tudod mit?! Ha ennyi hozzáfűzni valód van, tartsd meg magadnak. Igen tudom, "ha "szóval nem kezdünk mondatot…
Füles,
Európa nagy részt bejártam családostul Skóciától Görögországig anélkül, hogy előre foglaltam volna szállást. Általában egy mobiltelefont és egy Youth Hostel szállásjegyzéket vittem magammal, sokszor azt sem. Ha nagyon nincs semmi, bármelyik hotel recepciós szívesen segít. Csak azóta foglalok előre szállást, mióta nagyobb (10-15 fős)társaságokkal motorozom, akik az ár mellett a minőségre is kényesek.
A Dolomitokban azt tapasztaltam, hogy a kerékpárosok és a motorosok foglalják el a szállásokat, de a hotel-kapacitás a síelőkhöz igazodik, akikből télen lényegesen több van.
A hőmérséklet változó, de ne azért vigyél meleg ruhát, mert a hegyekben hideg van (2500 m felett hó esik), hanem mert ha megázol megfagysz.
Kicsit vaksi vagyok. Már látom a távolságokat.
Sziasztok,
Mi is arrafelé mennénk nemsokára és érdekelne néhány részlet.
Mekkorák voltak a távolságok, amiket nyomtatok, milyen volt a hőmérséklet (este, reggel) és mennyire nehéz szállást találni úgy, hovgy nem foglal előre az ember? Előre is köszi a válaszokat. Üdv, Füles
Budaörsről, nem Budaőrsről.
Cortina D’Ampezzo, nem egybe kell írni, hanem így, aposztróffal.
Amíg javítunk így párat, jó lenne, ha látszana a szöveg amit kritizálok, mert jegyzetelni a hibákat papírra kellemetlen:)
Volt ebben a cikkben még egy vagy két szóközhiba, mondatvégi pont után nem volt szóköz.