Szezonzáró túra Chili Riders

Lassan itt a motoros szezon vége, ideje volt kitalálni még egy szép túrát, mielőtt a motorokat nyugovóra tesszük a garázsba. A Chili Riders 2010-es szezonzáró túráját Erdélyben tartottuk. Egy kör email, néhány telefon és máris összejött a kilenc fiúból álló csapat. Mondanom sem kell, hogy vidám hosszú hétvégének néztünk elébe.

Szeptember 30-án Csütörtök reggel fél 7-kor volt a találkozó Budakeszin a Chili központban. Arnold Suzuki GSR600-al, Fazer Gábor FZ1-el, Nick TDM 900-al, Tibor Varadero-val, érkezett. A Bajor lovakat kedvelők Csurmisz és Csaba R1200GS-el, Attila és Gábor, valamint jómagam GS ADV-vel érkeztünk. Egy kis ismerkedés az új tagokkal, tankolás és az autópálya matrica megvásárlása után, negyed 8-kor indultunk. A csapat egyben tartása végett a várost elkerülve az M0-áson, majd az M5-ön haladtunk. Majd a 4-es úton még napos időben, de hidegben 8-10fokban érkeztünk a határra. Nagyvárad után eleredt az eső, kisebb nagyobb megszakításokkal végig esett. Sajnáltuk is motoros társainkat, akiknek nem volt markolat fűtése és védője. A nap hőse Arnold volt a naked bike-al, ő szinte ronggyá ázott és majdnem lefagyott a motorról. Többször cserélt alsógatyát az út folyamán…

Bánffyhunyad-nál (Huedin) dél körül jól esett a forró pacalleves és a mititei magyarul miccs, a négy féle húsból álló hosszúkásra gyúrt fasírt. Felmelegedtünk, a ruhák, kesztyűk, csizmák, kicsit megszáradtak. Kolozsvárnál felhajtottunk az újonnan épült autópályára, ezzel legalább másfél órát spóroltunk, nem kellett áthajtani a zsúfolt városon. Az autópályáról Tordánál jöttünk le. Milyen jó is lesz, ha végig meg lesz az autópálya, sokkal gyorsabban juthatunk el Székelyföldre. Marosvásárhelyt is elkerültük a tranzit úton, majd a 13/A jelzésű úton Szováta, Parajd, Korond következett. Zetelakára (Zetea) a törzsszállásunkra Székelyudvarhelytől még 15km-et motoroztunk, már sötétben és esőben. Ria a háziasszony igazi Székelykáposztával kényeztette gyomrunkat. Lecsúszott néhány kupica pálinka is, ami biztosította a gyors elalvást.

Október 1-én, Pénteken, meglepő módon, mindenki éhesen falta be a házias reggelit. Rántotta, zöldségféleék, sajt és kolbász volt terítéken. A teát és kávét havasi mézzel édesítettük. Mindezen étkek a háziak kertjéből származtak. Jóllakottan indultunk az aznapi csillagtúránkra. A felszerelés is, úgy ahogy megszáradt, úgy hogy irány Gyimesbükk az ezer éves határ. Csomagok nélkül egy kis száguldozással a kanyargós 13/A-n jutottunk el Csíkszeredába, onnan a 12/A-n Gyimesbükkre, ahol a MÁV volt utolsó bakterháza, immáron felújítva található.

A kis épület ma már vasúttörténeti múzeum. Szerencsére a „bakter” éppen téliesítette a kis bakterházat, mi is segítettünk neki. Leszereltük a könnyen ellopható kovácsoltvas lámpákat, díszeket. Cserébe történelmi oktatásban részesültünk. Nick új barátokra is szert tett, a bakterház félelmetes őrzőivel barátkozott.

Egy kis bóklászás a környéken és egy forró csülkös bableves után a nem éppen meleg időben hazagurultunk. Gyergyószentmiklóson keresztül a 138-as úton, a Libán tető érintésével jutottunk vissza Zetelakára. Az élményeket és a kanyartechnikák értelmezését még az udvaron átbeszéltük. Addigra elkészült a finom töltött paprika és a fánk, amit házi lekvárral szolgáltak fel. Vacsora előtt, közben és után sokszor a pohár fenekére néztünk, így már igen csak felhőtlen hangulatban mentünk a helyi mulatóba a Kék-Lagúnába, ahol Péntek lévén élőzene volt. Az itteni eseményeket nem részletezném, egyszerűen jól éreztük magunkat.

Október 2-án Szombaton, nehezen ment a kelés a hajnali hazaérkezést követően. Nagy nehezen összeszedtük magunkat és délután kettő körül a csapat egy része újra lóra pattant, a másik része buszra, ők bementek Udvarhelyre, a vásárra. Fazeres Gábor barátom sokkos állapotban kúrálta magát a Péntek esti buli után. Én a motoros csapattal Parajd felé vettem az irány. Felcsörtettünk a Bucsin tetőre, ahol egyből kijózanodtunk a 3 fokos hidegben. Az eső is elkapott.

Gyergyón keresztülhaladva megnéztük a Gyilkos tavat és a Békás szorost. Hazafelé uzsonnára frissen fogott pisztrángot ettünk. Estére értünk haza, a hazaút során gyakoroltunk egy kis kanyartechnikát a szerpentineken. Otthon a négy reggel frissen vágott, fiatal kakasból készült, bográcspörköltet vacsoráztunk. Aznap sem kellett ringatni a társaságot.

Október 3-án Vasárnap összepakoltunk és jó tempóval, gyönyörű verőfényes időben hazaszáguldottunk. Kihasználtuk a gyér forgalmat és a jó minőségű utak adta motoros örömöket. Még szavazni is el tudtunk menni…

A társaság visszajelzéseiből úgy érzem, hogy mindenki nagyon jól érezte magát. Várunk mindenkit a szezonnyitó túránkra, a 2011március elejére kitűzött Marokkói csapatásra.

Chili Riders, 2010. október 5.