Bükki hétvége
Categories: Gurulások
Esős, viharos, de szupercella-mentes bükki hétvége
Már a motorostura.hu szavazása is arra inspirált, hogy itthon is körözzünk egy kicsit. Bevallom, kicsit szégyelltem magam, mert tavaly vettem egy Európa térképet, amin bejelöltem merre is jártunk. Csakhogy a magyar részek így háttérbe szorultak. Vettem mellé egy ugyanakkora Magyarország térképet is. Így már sokkal jobb, lehet bejelölni az itthoni kiruccanásokat is. Apró kitérő – végre sikerült megoldást találni a zenehallgatás problémájára a hosszú autópályás szakaszokon. Az mp3 lejátszóhoz fülbe dugható fülhallgatót vettünk. Ez a zajt kizárja, és a zenét is tökéletesen hallom 130 km/h-nál és így gyorsabban telik az idő. Vagy legalábbis úgy érzem.
|
Péntek |
Pénteken felhőszakadás üdvözölte Szegeden a hétvégét, a délelőtti munkám során tengelyig érő vízben autóztam. Az utolsó pillanatig arra vártunk, el tudunk-e indulni. Végül 5 órakor sikerült motorra szállni és nekivágni a hétvégi Észak-Magyországi túránknak.
Célunk Szilvásvárad, ahonnan körtúrát terveztünk. Itt jegyzem meg, az időjárás előrejelzést érdemes komolyan venni. Tehát ha zivataros hétvégét mondanak, az is lesz.
|
Szombat |
Pénteken 21 óra után érkeztünk, nem maradt más, mint az alvás. Reggelig szakadt az eső, ám 9 órára már kiderült az ég. Elszaladtunk a kisvasútig, amivel gyorsan, közel 15 perc alatt felértünk a Fátyol vízesésig. Aki Szilvásváradon jár, ezt mindenképpen nézze meg.
Már a vonaton újra cseperegni kezdett az eső, mire felértünk elkezdett szakadni. Második napunk első kényszerpihenője következett, egy menedékház-szerûségben. Hogy mire nem jó a mobil, az idokep.hu oldalon a radarképen nyomon tudtuk követni a zivatar mozgását és láthattuk, hogy maximum 20 percig tart a felhőszakadás. Miután az eső kellőképpen eláztatta az amúgy sem száraz füvet, gyalog indultunk a hegyről lefelé, útba ejtve a Fátyol vízesést és a pisztrángokat tenyésztő tavakat.
A második zivatar a völgyben ért, két órán belül a második, egy büfénél, ahol szintis zene mellett vártuk a jobb időt. A völgy bejárata mellett egy börtönmúzeum-panoptikum is megbúvik. Belépve középkori borzalmak, kínzások és kínzó eszközök várnak. Ha nem csak a viaszbábuk néznének ránk riadt arccal, akár időutazáson is részt vehetnénk.
Ma már kevesen tudják, elfogadott volt szöggel és vassal kivert álló koporsóba zárni az embereket. Hála istennek ezeken már túlhaladtunk. Dél is elmúlt, amikor sikerült visszaérni a szálláshoz, és útnak indulni Lillafüredre, Mályinkán és Újmassán keresztül.
A Szilvásvárad Mályinka út szinte európai színvonalú és a táj is lenyûgöző. Mályinkától Újmassáig egysávos, helyenként teljesen sima út vezet. Mondanom sem kell, nem jutottunk sokáig, Mályinkán újra eleredt az eső. A falu vadonatúj buszmegállójában leltünk menedékre és újra a mobil-infot elemeztünk. A radarkép szerint újabb 25-30 perces várakozás. Legalább volt időnk elmélkedni és beszélgetni arról, hogy ez bizony esős nyár lesz.
Áprilisban Horvátországba menet is szakadt. Rövidnek nem nevezhető pihenő után sikerült újra nekiindulni. A friss levegő, az eső utáni illatok kárpótoltak minket a Bánkút felé vezető úton. Sajnos a Bánkút felől Lillafüredre vezető szakaszt igencsak kikezdte az idő, sokszor kellett a kátyúk miatt szlalomozni. Ám a hegyek, a lassan előbúvó nap fénye és a motorozás élménye feledtette ezt az apró bosszúságot.
Mire leértünk Lillafüredre sütött a nap. Kimondottan meleg lett, a tavi csónakázáshoz is ideálissá vált az idő, talán innen a legszebb a kastély, amely ma szállodaként üzemel. Rövid uzsonnát és vízi biciklizést követően Eger felé indultunk, Répáshuta irányába. Az Eger-Lillafüred utat épp felújítják, ami időszerû, úgyhogy ha legközelebb arra megyünk már sokkal élvezetesebb lesz a kanyargás. Este 6 után értünk vissza a szállásunkra, majd a helyi lovas étteremben ettünk egy kis sült pisztrángot.
|
Vasárnap |
Vasárnapra maradt a Millenniumi kilátó, az egerszalóki só domb megnézése valamint a mátrai motorozás. A kilátóhoz egy fizetős úton lehet felmotorozni, 500 forintért. Az erdészeti magánút eső után gyakran aprókavicsos, ezért is érdemes óvatosan vezetni. Az alig négyméteres szélesség további figyelmet is igényel. 615 méter magasból nézhetjük a tájat, páramentes időben akár a Tátráig is el lehet látni. A GPS-t rövid módra tettem, hogy ne a főutakon vigyen. Egy még veszélyes program Magyarországon.
Egerszalók az Európában egyedülálló sódombjáról híres, amelyet a 410 méterről feltörő 65-68 Celsius fokos gyógyvíz épített. A domboldalon lefolyó magas ásványi anyag tartalmú gyógyvíz fürdésre is alkalmas, emellett igazi látványosság.
Egerszalókról Sirok irányába, Tarnaszentmárián át vezet az út, melyet útnak kicsit túlzás nevezni, de a nyomnál jobb. Viszont az ország egyik legszebb dombos vidékén visz keresztül, szőlőlugasokkal és a Bükkel határolt terület igazi élmény. És szerencsénkre ezt az utat is épp felújítják.
Tarnaszentmáriát elhagyva észak felé a 24-es úthoz értünk, Galyatető felé folytattuk utunkat. A sûrû erdő, ami a Mátrát is borítja megvédett bennünket az erősen tûző naptól, annak ellenére, hogy reggelig szakadt az eső, mire elindultunk kiderült. Az erdőbe csak a fák lombján át, néhol szûrődött be a fény, ami mint nyitott kapu mutatta az utat. Fel az égbe. Apró fények, melyek az avaron megcsillantak, jelezték, hogy most egy időre békén hagynak minket az égiek. A tájhoz és a helyhez tökéletesen passzolt Mario Biondi, ami még élvezetesebbé tette a kanyarvadászatot. Vasárnap lévén és a kellemes idő miatt rengeteg motorossal találkoztunk az ország egyik legmagasabb pontja felé vezető szakaszon.
Galyatető után jutott eszembe, hogy mi bobozni is akartunk, ezért visszafordultunk és célba vettük a sástói bob pályát. Útközben még belefért egy-két fotó is. A bob pályánál már újabb vihar közeledett, ezért Gabi a canopyzást el kellett, hogy halassza. Villámveszély miatt. A 35 méter magas kötélpályán oda-vissza lehet csúszkálni, közel 200 méter hosszan.
Amíg a mobilomat bámultuk, várva az újabb radarképre, vettünk néhány jegyet a bobra. Csak a teljesség kedvéért. Pár órás kalandparki szórakozás után útnak indultunk Szegedre. Vihart egészen Inárcsig nem láttunk, ahol egy pillanat alatt elkezdett szakadni az eső. Persze közben sütött a nap, elítélhető módon a leállósávra álltam, egy felüljáró alá. Így megint megúsztuk az esőt. Sőt, az összes elhaladó autó szivárványt húzott maga után, abban gyönyörködtünk.
Az inárcsi pihenőben elköltött vacsora után Szegedig már nem esett. A város szinte elveszett a ködben, mikor az M43-as felüljárójáról megpillantottuk. Tudtuk, megint megúsztuk. Ezen a hétvégén sokadjára. Persze volt esőruhánk. Csak, ha nem kell, nem vesszük elő és ázni sem szeretünk.
Tanulság, ha azt mondják esni fog, akkor ESNI FOG!
Magyarország rengeteg látnivalót tartogat, érdemes itthon is motorozni. Ha elkészülnek az utak, még élvezetesebb lesz. Két és fél nap alatt számos zivatart úsztunk meg, és 830 km-t motoroztunk. Mindezt itthon, kellemes környezetben.
|
Has |
Itt jártunk:
- Szilvásvárad – Fátyol vízesés, Börtönmúzeum, pisztrángevés, Millenniumi kilátó
- Mályinka – buszmegálló
- Lillafüred – csónakázó tó
- Répáshuta
- Egerszalók
- Galyatető
- Sástói bobpálya
Szombat
Vasárnap
Segesvári Csaba, 2009. július
 |
Segesvári Csaba 2009-7-20 21:57 |
|
|
| Sziasztok! Köszönöm a hozzászólásokat. A következő túra sajnos csak szeptemberben lesz, de az egy 3 hetes európai kiskörút lesz. Úgyh majd októberben jelentkezem. Legfeljebb, ha nagyon jól mennek a dolgok egy rövidebb írást még összehozok- Széles utat mindenkinek! Üdv, Csaba | |||
|
R. Tomi 2009-7-20 19:33 |
|
|
| Tényleg gyönyörûek a képek. Várom a következő beszámolót. | |||
|
Oláh Péter 2009-7-10 11:23 |
|
|
| Köszönjük ezt a remek beszámolót és a szép fotókat. Én is gyakran motorozom erre, mivel a közelben lakom és azt hiszem, igencsak szerencsésnek mondhatom magam emiatt 🙂 | |||
|
kutya. 2009-7-6 7:35 |
|
|
| A fotók ismét lenyûgöztek… | |||
A fotók ismét lenyűgöztek…