Szlovákiában sok olyan vár van, amit megkímélt a történelem forgószele. Ezeket szépen rendben tartják, múzeumokat rendeztek be bennük és némelyikük legaláb olyan izgalmas, mint nyugatabbra eső társaik. Az alábbi útiterv szerint a két legszebb várat vesszük sorra. Közben persze motorozunk is egy kicsit.

Az alábbi túrát egy nap alatt megjárhatjuk. Budapestről indulva nagyjából 550 kilométert fogunk megtenni. Ez a szokásos 70 km/órás mozgási átlagsebességgel számolva nagyjából 8 óra. Ha a két-két órát számolunk a két várra, akkor már tizenkét óránál tartunk, vagyis célszerű korán indulni és a főutakat választani, mert lehet, hogy reggel 8 órás indulással is este 8 körül érkezünk meg.

A túrára vigyünk magunkkal némi szlovák készpénzt. A tankolást elintézhetjük kártyával, de az étkezésre és a belépőkre valószinüleg kell majd a készpénz. A határon tudunk váltani. A Szlovák korona kb. 7 forintot ér. Erre az egy napos útra két személyre kb. 1000 koronát vinnék magammal.

Árvaváralja Budapesttől 240 kilométer a legrövidebb úton, vagyis három és fél óra menetidő. Egyszer-kétszer érdemes lesz megállni egy kis pihenőre.

Budapestről az M3-mason, majd a kettesen mehetünk Rétság, Hont felé a parassapusztai határállomásra. A másik oldalon Sahy (Ipolyság) van. Zvolenig (Zólyom) jó úton, tempósan haladhatunk, ha odaértünk érdemes a vasúti felüljárón át a városközpontba bemenni és a másik oldalon kihajtani a Banská Bistrica (Besztercebánya) felé vezető autópályára. A táblák az elkerülő utat mutatják, de az nagyon nagy kerülő. Az autópályán csak egy ugrás Besztercebánya, ahol felmegyünk a hegyekbe. Az úttól balra a nagy Fátra nemzeti park, jobbra az Alacsony Tátra nemzeti park húzódik.

Röviddel azután, hogy Besztercebánya után véget ér az autópálya balra megy el az 577-es út, Turcianske Teplice (Turcsányfürdő) felé, amely legalább olyan népszerű a szlovákiai motorosok körében, mint nálunk a mátrai 24-es. Az hossza mindössze 30 kilométer és a szerpentinek a középső harmadára esnek. Ezt most kihagyjuk, de az 577-es leágazása után jobbra érdemes megállni egy kávéra a Szent Kristóf csárdánál (Koliba u Sv. Krištofa) Banská Bistrica fölött.

Hamarosan elhagyjuk Donovalyt is, ifjúságunk egyik kedvelt síterepét és a hegyek után megérkezünk a Vág völgyébe. A folyót Rózsahegynél keresztezzük. Innen továbbra is az E55-ös, vagy 59-es utat követjük Dolny Kubín (Alsókubin), majd Oravsky Podzámok (Árvaváralja) felé és megérkezünk Árva várához.

A vár alatt megvesszük a jegyet, végigjárjuk a csoporttal az erődítmény minden zugát, ami elég sok lépcsőzéssel jár, de megéri. A vár alatt aztán lehet egyet ebédelni mielőtt tovább mennénk.

Visszafelé ugyanazon az úton haladunk, amelyiken jöttünk Dolny Kubínba, de ott az Árva folyót követve a 70-esen, majd a vágot nyugat felé követve a 18-ason futunk tovább Martinba (Turócszentmárton). Onnan dél felé a 65-ösön haladunk egy darabig. Ez egy nagyon gyenge minőségű autópálya, amelyről Pribovce felé jobbra az 519-esre lekanyarodunk a vasutat keresztezve Prievidza (Privigye) felé. Az 519-es úgy él az emlékeimben, hogy nagyon szép tájakon vezet keresztül. Legutóbb színes paplanernyők is gazdagították a látványt.

Bojnice (Bajmóc) itt van Privigye mellett, attól 1-2 kilométerre nyugat felé, ami nekünk most jobb kézre esik. A vár közelében leparkolunk és bejárjuk ezt az építményt is.

Amikor végeztünk még mindig van nagyjából 200 kilométer hazáig. Keletnek tartunk a 50-esen Ziar nd Hronom (Garamszentkereszt) felé, majd előbb Levice (Léva) felé, később Stúrovo felé a 65-ös és 76-os utakon.

Stúrovonál (Párkány) átjövünk Esztergomba és a 10-esen haza Budapestre.

Agárdi György 2006. június