A sok sivatag, az elhagyott tájak, más kultúrák felfedezése után visszavágytam az Alpokba. A csodálatos 5 és fél nap Alpesi motorozást barátnőmmel együtt kettesben gurultuk végig. Ez a pár nap bőven elég volt arra, hogy újra átéljem az Alpok nyújtotta élményeket. Itt gondolok a csodálatos tájra, a vendégszeretetre a mindig kiszámítható kiszolgálásra és gasztronómiára. Végül, de nem utolsó sorban a remek minőségű utakra és a szerpentinekre, amik az égig hatolnak…

Mivel kedvesem nemrég kezdte a motorozást, így óvatos voltam a napi etapok kitalálásánál. Úgy terveztem, hogy lendületes, kívánságra néha kicsit sportos motorozással pár száz kilométer megtétele után mindig elérjük az itthon előre lefoglalt szállásokat.

0. nap:

Pénteken délután indultunk a túrára. Budakeszi, Bicske, Székesfehérvár útvonalon, majd a 8-as főúton haladva Rábafüzesnél léptük át a határt. Majd innen a nem messzi Loipersdorf bei Fürstnefeld nevű településre tartottunk, ahol a szállásunk volt. Azért választottam Loipit, mert itt található egy fürdő, ami Pénteken 23-ig tart nyitva. Ezt egy kellemes vacsora és sör után ki is használtuk. Ez a délutáni etap egy jó kis bemelegítés volt a maga 280kmjével. Az unalmas „8-asozást” egy erős VW Touareg kíséretében (hol én, hol a Turci volt a gyorsabb) zavartuk le.

1. nap:

Szombaton a finom és kiadós büfé reggeli után Villach felé vettük az irány. Itt autópályán haladtunk. Faaker See-nél elhagytuk a pályát és Sillian az Olasz Osztrák határ felé krajcoltunk. A gyors ebédet követően az SS51-es úton Cortina d’Ampezzot céloztuk meg. A táj lenyűgöző, millió kanyar, hegy le fel, a terület élvezetes motorozást tesz lehetővé. Sajnos Cortinán eleredt az eső. Ami kisebb megszakításokkal Ötztalig kísért, ahol is már mediterrán ciklonná erősödött. Ne is fussunk annyira előre. Még előttünk állt, néhány szerpentin meg egy kis autópályázás Jaufenpass-ig, majd a még keményebb Timmelsjoch más néven Passo Rombo ca.: 2500m következett. Estére értünk Ötztal-i szállásunkra Gries-be, a zsákfaluba, ami Längenfeldtől 6km motorozást ráadás szerpentinekkel jelentett. Átázott és átfagyott testünket snapszal és sörrel, legalábbis én, melegítettük. Jól esett a forró májgombóc leves és a „Wínersnicli” is…

2. nap:

Vasárnap átmelegedtünk és egy kicsit felüdültünk Európa egyik legszebb fürdőjében a Längenfeldi Aqua-Dome-ban. A fürdő külső és belső medencéi különféle típusú vizekkel vannak feltöltve. A kehely alakú külső medencékből pazar a látvány a több ezer méteres hófödte hegyekre. Az élményt fokozza, csak a vízben hallható koncert, amit egy speciális hangszórókból álló rendszer biztosít. http://www.aqua-dome.at/

Az Aqua Dome thermál medencéje

3. nap:

Hétfőn újra becsatoltuk a sisakokat és beöltöztünk a már teljesen száraz motoros felszerelésbe. Majd izzítottuk a vasat, irány a Como-i tó! Az utat úgy terveztem, hogy minél több szerpentin, hegyi hágó és érdekesség legyen az út során. Ötztalból Landeck, majd dél- felé vettük az irányt. Megannyi alagúton haladtunk keresztül, némelyik 7km hosszú volt. Fizetni egyikért sem kellett. Malles Venosta felé haladva egymást követték a szebbnél szebb tavak vízesések. Majd a híres átkelőhely a Passo dello Stelvio a maga 2761m-vel következett.

Ez az út a motorosok álma vagy esetleg rémálma. Több mint 47 visszafordító éles és szűk kanyar visz a csúcsra, ahol 3fok és 10cm friss hó és hóesés fogadta az arra felé kiránduló motorosokat, trikeosokat, valamint az önkínzó országúti bringásokat. A nagyon keskeny úton való motorozás fokozott figyelmet igényel, mivel a lefelé tartó járművek „lecsípik”, a felfelé haladók, főleg a csutka kormányos motorosok és a nagy túra vasakkal (Gold Wing) érkezők kitágítják a kanyarívüket a visszafordító kanyarokban, így nagy a koccanás és az egymást súrolás kockázata. Érdemes a visszafordító kanyarok előtt felnézni a felettünk lévő útszakaszra, hogy jön e valaki és úgy bevenni a hajtűkanyart. Bár ez sok esetben nem lehetséges a betonkorláttól.

Passo dello Stelvio

A hegy bevételéhez érdemes a szűk íven történő nagyon lassú megfordulást gyakorolni előzetesen itthon. A legideálisabb motor erre az útszakaszra a Moto Guzzi Stelvio (névre szólóan), vagy a Ducati Multistrada, de a GS is jól telesített, megpakolva utassal. Egyes motorok műszaki adottságainak következtében kénytelenek voltak a kanyart két részletben hátra gurulással bevenni. E nagy hágót követően számos kisebb, kevésbé híres, de annál kanyargósabb aszfaltcsík követett.

Az élvezeteket fokozva felkanyarogtunk Passo ’d Gavia-ra is. Majd Edolo, Sondrio, Morbegno városokon keresztül haladtunk egészen a Como-i tó északi részére. A tó nyugati oldalán délnek ereszkedve, kastélyok, villák, mediterrán paloták, alagutak váltották egymást. Így értünk Cantello településre, ahol a kis szállásunk volt. A tipikus Olasz kisfalu dombok árnyékában húzódott meg. A helyi étteremben belekóstoltunk az olasz gasztronómiába. Látszik a helyiek BMW imádata, BMW M3 pizzát is lehetett rendelni…

4. nap:

Cantello-ból átcsörtettünk a svájci Mendrisio-ba, ahol is kedvesem a FOX TOWN-ban http://www.foxtown.ch/ kedvére vásárolhatott a leárazott márkás ruhadarabok közül. Erre két órát engedélyeztem, mivel még volt hátra aznap egy kis kanyarvadászat. Már itthon úgy pakoltunk, hogy a 3dobozba beférjen az itt megszerzett „zsákmány”. Utunk újra a Como-i tó felé tartott, majd Chiavenna után St. Moritz következett. A svájci Alpok szépsége, a még jobb utak remek motorozási élmény biztosítottak. Az embernek olyan érzése volt a boxer BMW nyegében, mintha egy Messerschmitt-et vezetne. http://www.youtube.com/watch?v=gUw1opCo56g Innen utunk az Osztrák A12-es autópályán Zillertal-ig vezetett, Finkenbergben szálltunk meg. Az esti vacsora számunkra csillagos ötös volt.

5. nap:

Szerdán reggel a Gerlos Bundesstraße (165-ös út) meghódítása után, ami sajnos 4Euros útdíj köteles, Mittersill, Radstadt, Liezen, Bruck an der Mur, Wiener Neustadt követett. Parndorfnál felgurultunk az M1-re és meg sem álltunk hazáig.

Az utunk szépségét néha az eső zavarta meg. De ezt leszámítva ez a körtúra remek kikapcsolódást jelent, akár egy ilyen hosszú hétvége erejéig. Ezt még néhány nappal megtoldva szép helyek egy-egy napot eltöltve tovább lehetne fokozni az élményt.

Következő ehhez hasonló túránkra szívesen viszünk csoportot a Chili Riders www.chiliriders.com szervezésében. Hölgyeknek alternatívakén ajánljuk, hogy Foxtown-ból Milánóba onnan repülőre szállva az értékes kacatokkal együtt hazarepüljenek. Az urak pedig immáron „poggyász” nélkül élvezzék a kanyarok nyújtotta örömeket. Csak a rugóstagokat ne felejtsék el sportosra állítani…

Költségek:
– szállás és reggeli és vacsora kb. 40-60Euro/fő kellemes Gasthof-okba
– üzemanyag (2500km-re)
– költőpénz
– vastag hitelkártya az asszonynak…
– esetleg fapados repülőjegy

A Chili Riders Kft. szervezésében maximum 5motort vállal túravezetésre. Nehézségi foka 10-ből 8-as! Ajánlott 600-astól felfelé sport, sporttúra, túra és enduro motorok. A következő túra dátuma a jelentkezők igényeit figyelembe véve testreszabott.

Ballun Gergely, 2010. augusztus 26.