Ahogy elkezdődött …

„Fejben fárad el az ember.” Ez Sági Tibor egyik bölcsessége volt, amellyel délután szélnek eresztett minket. „És mennyire igaza van!” – mondtam magamnak, amikor Budapest helyett Göd felé fordultam rá az M2-esre Dunakesziről hazafelé tartva. Mindegy, legalább volt egy kis időm átgondolni, hogy miket tanultam aznap, egy eseménydús motorozós program után. Kezdjük talán az elején.

Az idei tél elég hosszú volt és a végén egy csomó hó esett. Zsolt a szomszéd arról dörmögött, milyen jó hogy van ez a globális felmelegedés, miközben a márciusi havat lapátoltuk a ház előtt. 13-án és 14-én még Semmeringen síeltünk, ahol kipróbáltam az új Völkl lécemet és az új Nordica bakancsomat, amiket jutalomból kaptam magamtól, mert az idei szezonban egyszerűen szenzációsan ügyes voltam. Igazán nagyot egyszer sem estem – kivéve az utolsó előtti napot – és egyszer sem sérültem meg – legalábbis komolyabban. Még március utolsó napjaiban is jó volt a hójelentés a legtöbb síterepen.


Sorbanállók a III-mas kapunál

Március 21-én azonban napsütéses szép időben, könnyű pulcsiban álltunk sorba a Hungexpo III-mas kapunál a fémdetektoros kapuk előtt, amelyeket egy tréfás kedvű honfitársunk miatt szereltek fel, aki előző nap bombariadóztatta a teljes 2010-es motorkerékpár és tuning show-t. Miközben a földön a tűzszerészek bombák után rohangáltak, a levegőben felderítetlen izraeli vadászgépek hallgatták le a mobil telefonjainkat és gyűjtötték be titkos személyi adatainkat a chipekről, amelyeket H1N1 szérummal álcázott oltási kampány során juttattak belénk. Az ilyenekről mindig Orwell Állatfarmja jut eszembe.

 2010. március 21.

A színesre pingált műanyag elefántok és parkolóban álló rengeteg motor igyekeztek elterelni a figyelmemet a lassan haladó sorról. A bombás figura biztosan vakaródzott aznap, mert sokan emlegették.


A lapátfülű Honda PanEuropean nyergében

A show maga kevés újdonságot hozott, de volt néhány dolog ami tetszett. Elidőztem az SW Motech csomagrögzítő rendszerénél. A tanksapka peremre szerelhető gyűrűvel rögzített kisebb táskák alkalmasaknak tűnnek a fényképezőgép tárolására. Gondolkodom a beruházáson.


Praktikus fülek a Trax dobozokra


SW Motech alkatrészek

Alaposabban megnéztem a sisakkamerákat, amelyek közül a ContourHD 1080p by VholdR tetszik a legjobban. Az ára 100 ezer Ft. körül van. Ezzel még várnék egy keveset.


Sisakkamerák

Az Euromotor boltjában a Nolan sisakokat próbálgattuk. Az idei szezonra a beszerzési listám viszonylag rövid. Egy pár Nolan N43 AIR nyitott sisakot veszünk kommunikációs készlettel. Tavaly szinte alig használtunk zárt sisakot, végig a sokkal szellősebb nyitott sisakokban motoroztunk, amelyek már lassan tíz évesek lesznek, új plexit sem kapnék már rájuk.


Nolan termékválaszték 2010

Felpattantam a Honda Pan European nyergébe, amiről egyszer egy Honda kereskedő lebeszélt és sokadszor megcsodáltam a Kawasaki 1400-as GTR túramotorját, amit viszont nagyon kipróbálnék. Egyszer szívesen összehasonlítanám az FJR-rel. Cicának is kerestünk egy kisebb mocit, amiről leér a lába. Minden évben kiválaszt egyet, aztán nem tanul meg motorozni. Az idén a Kawasaki ER-6n 650-essel flörtölt, bár az igazi nagy álma mégiscsak a ZZR 600-as maradt.


Kawasaki 1400 GTR cockpit

Henrikék a Fastride magazint népszerűsítették szórólapokkal az egyik biztosító standján. Ott találkoztunk Sági Tiborral. Henrik már többször fenyegetett vele, hogy elküld egy tanfolyamra Tiborhoz. Most elérkezettnek látszott az idő.


Henrik a lapterjesztő

Tibor a Balesetmentes Közlekedésért Alapítvány keretein belül időtlen idők óta motorosokat oktat, főleg motoros rendőröket. Ő maga is a testület tagja, bár bevallása szerint hamarosan nyugdíjba megy. Dunakeszire invitált engem és még néhány szerencsés motorost, egy idény nyitó bemelegítésre.

Otthon elővettem a GS-t és rendbe tettem valamennyire. Feltöltöttem olajjal, letisztogattam a még a Jedi képzőről a rejtett zugokban ősz óta rajta maradt makacs sarat, megpucoltam a csizmám és darabokra szedtem a bukósisakom. A Schubert C2-re már ráfért a karbantartás. A „sisak rostély” kilazult és könnyen lecsapódott. A bélését ki kellett mosni és a sötét meg az átlátszó plexiket is alaposan letisztogattam. Egy dolgot nem tudtam megoldani. A mikrofonom szivacs bevonatát teljesen megettem és gőzőm sincs, hogy honnan szerzek egy másikat.


A Schubert sisak karbantartás közben

 2010. március 28. Gedeon napja

Ma egy órával korábban keltünk, mert az órát át kellett állítani. Tankoltam és pumpáltam. A terepmotorozáshoz kb. 1 atmoszférára engedtük le a gumikat még ősszel.

Dunakeszire a tanpályára úgy kell kimenni, hogy az ember végigmegy a szépen felújított budai alsó rakparton, aztán átmegy az M0-ás Megyeri-hídon, rákanyarodik jobbra az M2-re és a Dunakeszi, Fót elágazásnál lehajt róla. Az első kereszteződésnél egyenesen áthajtani (vigyázz, elsőbbséget kell adnod), kicsit menni a pálya mellett, aztán balra fordulva egy felüljárón keresztezni azt. Az alapítvány tanpályája a Kossuth és a Széchenyi utca sarkán van. Rögtön balra, amint beérünk Dunakeszire.

A telek valamikor az Elektromos művek tulajdona volt, amely átadta az alapítványnak. Az alapítvány emelt itt egy kis épületet, amely félbe maradt, eredetileg tanteremnek készült volna. A terület egy részét sikerült leaszfaltozni, nagyobb része ugyanolyan, amilyennek a legutóbbi háború hagyta.

Amióta változott a törvény és az adományok után is adózni kell, megfogyatkoztak a támogatók. Eredetileg iskoláknak terveztek itt közlekedési oktatást. Lenne is érdeklődés, de egyelőre nincs pénz. Néha csekélyke ajándék érkezik, mint ez is – mutatott Tibor egy halom útburkoló gránitkockára. Meg kell becsülni ezt is. Darabját 1,5 Euróért lehetne megvenni.


Sági Tibor

Reggel kilenc körül mindenki megérkezett. Kezdődhetett a napi program.

 A program

Bemelegítés:
Körbe motorozás a pályán. Látszólag még minden normális.
Ugyanez vízszintesen kitartott bal karral, jobb kézzel kormányozva.
Még egy kör állva. Amikor egyenesbe érsz, akkor mindkét kezeddel elengeded a kormányt, felegyenesedsz, és végzel egy vízszintes karlendítést mindkét karral balra, majd jobbra. Nem csak úgy teszel, hanem keményen kidobod a karokat az egyik és a másik irányba is. Aztán kormányozhatsz megint két kézzel.
Egy kör az ülésen guggolva. Nem tévedés, csizmatalpak az ülésen. Könnyebbség, hogy két kézzel kormányozhatsz.
Egy kör oldalt ülve a motoron (mindkét lábad egy oldalon van) és egy másik úgy, hogy a másik oldalra teszed ki a lábadat.
Egy kör a lábtartón állva, de úgy, hogy mindkét lábad a motor egyik oldalán van, aztán ugyanez, de a másik lábtartón állsz. Ezt úgy is próbáld meg, hogy a motor bal oldalán a jobb lábadon állsz, a jobb oldalon pedig a bal lábadon.
Emelkedőn lepattansz a motorról és azt szépen felvezeted magad mellett a gázzal és a kuplunggal játszva.
Nos, ha valamit nehéznek találtál, akkor még örülj, mert egyelőre mindez alatt a gázt jobb kézzel húzhattad.

A BMW az emelkedős gyakorlat után feladta. Rendes volt, hogy a tetejéig még kitartott, ott azonban megállt és az indítógomb megnyomására azzal a sajnos nagyon is ismerős kattogással reagált, ami általában az akkumulátor hervadt állapotára utal. Ezúttal azonban nem lenne oka rá, hiszen egyész télen töltöttem, néha beindítottam, múlt héten például pöccintésre röffent és ma reggel sem volt vele semmi gond. Plusz már vagy fél órát motorozgattam vele. Tibor szerint az EWS gyűrűvel van gond. Megpróbálta ő is beindítani és a motor ki is írt neki valamit, amiről rögtön rávágta, hogy ez EWS gyűrű gond. Mi az az EWS gyűrű? Nos az egy titokzatos BMW elektronika alkatrész, amely egyes típusoknál időnként tönkre megy és akkor cserélni kell. Tibor azt mondja, hogy ő sem tudja, hogy hol van, de ha elromlott, azt csak műszerrel lehet kimutatni. „Ez kuka.” – mondta Tibor, aztán visszatért az oktatáshoz.

Gáz. Felhívtam Zolit, hogy itt valószínűleg mentés lesz. Az EWS gyűrűről még ő sem hallott. Egy darabig nézegettem a többiek szlalomozását, aztán egy sorstársamhoz csatlakoztam, aki kölcsönkapott egy motort, de az sem indult el. Hamar kiderült, hogy neki van egy kocsija, nekem meg egy bikázó kábelem és ezek kombinációjával mindkét motort gyorsan jobb belátásra bírtuk.

Első gyakorlat: Szlalom egyenes vonalban elhelyezett bólyák között, amelyek kb. 10 lépésnyire vannak egymástól. A gyakorlat lényege, hogy a motort dinamikusan döntögesd jobbra és balra. Előre kell nézni, fejben megtervezve egy két kanyart, a motor kettesben, fordulatot adunk neki, kuplungozás helyett a hátsó fékkel lassítunk. Akkor jó, ha lendületesen haladunk, lehetőleg a tükör karcolja az aszfaltot, de legalább a hengerfejből csiszoljunk le egy keveset.

Második gyakorlat: Szlalom cikk-cakk vonalban elhelyezett bólyák között. Az előbbi bólyák egy-egy méterrel jobbra-balra eltolva. A bólyasort persze kívülről kell kerülni. A gyakorlat nem könnyebb mint az előző. Az ívek megtervezésén van a hangsúly. Aki a bólyát nézi, az keresztülmegy rajta. Ha egyszer véletlenül sikerült, akkor próbáld meg kitartott bal karral, majd két kézzel kormányozva, de közben a lábtartón állva.

Az állva szlalomozós gyakorlatnál végre eldobtam a motort. Úgy tűnt a legjobbkor. Tibor erre várt reggel óta, hogy bemutathassa az „eldőlt motor felállítása” gyakorlatot. Én korábban csak a háttal guggolós megoldást ismertem, amivel soha egyetlen motort sem sikerült még felállítanom. Most kiderült, hogy miért – mert motorja válogatja, hogy melyiket hogy lehet így, vagy úgy felállítani. A GS-t például a szarvánál kell megragadni. Egész pontosan a földön fekvő kormányvégnél a legnagyobb az erő karja. Ehhez kell szemből leguggolni, majd két tenyérrel alátámasztva, a derekunk megerőltetése nélkül combizommal felemelni ameddig lehet. Onnan aztán addig kell taszigálni, amíg egyenesbe nem jön.

Nem mondom, hogy egyedül felhúztam a frissen tankolt 220 kg-os vasat, de közel voltam hozzá. Mondjuk nem segített, hogy a kormányrúd egy kicsit forgolódott a tavaly felszerelt magasítóban. Valakinél akadt egy normál imbusz kulcs és azzal megoldottuk ezt is. Fontos apróság, hogy a gyújtást azonnal le kell venni a fekvő motoron és a kiálló kacatokat, mint pld. a visszapillantó tükör félre kell hajtogatni, hogy ne legyenek útba. Ha a motor a jobb oldalán fekszik, akkor az oldaltámaszt ki kell nyitni, mielőtt hozzálátunk az emeléshez. Az oktatás jól jött, mert aznap csak az oktatók motorjai nem fordultak az oldalukra.

Harmadik gyakorlat: Bólyákból kirakott kör körül kívülről körzés. Az előző döntögetés után ez pihenésnek számít. A kanyar felé eső kar egyenes és lenyomja a motort, a másik kar behajtva és csak az kormányoz. Fontos a megfelelő sebesség, amit egyenletesen pörgő motorral állítunk elő, kuplung nélkül és megint a hátsó fékre bízzuk magunkat, ha lassítani kell. Amikor már a szédülés környékez, változtass menetirányt.


Az a kis műanyag blokkvédő már darabokban van. Hallod amint súrolja az aszfaltot.

Negyedik gyakorlat: Ugyanez a körözés, de most a bólyákon belül. Ne a bólyát nézd, mert elütöd, használd ki a teljes kört.

Ötödik gyakorlat: Tibor a bólyákat beljebb tette, ezzel olyan kis sugarú kört alkotva, hogy első ránézésre tudod: te ezen belül soha nem fogsz körbe menni. Elsőre senkinek sem sikerült. Nekem másodikra sem. Most már egyértelmű, hogy balra még csak-csak be merek kanyarodni, de jobbra egyáltalán nem. Teljes csődnek éreztem magam. Félrevonultam, hogy bólyák nélkül gyakoroljak egy kicsit. Úgy sem ment.


Bátortalan próbálkozás

Hatodik gyakorlat: Nyolcasokat írunk le egy ilyen alakban lerakott bólyasoron belül. Egyenes karral lenyomni a kormányt, magunk alá gyűrni a motort és közben forgatni a fejet, állandóan a fordulási ívet keresni, ha beléptél a körbe, akkor azonnal a másik körbe vezető kaput keresni a tekinteteddel, hogy oda érkezz. Ez már fizikailag is megerőltető, csavarodni kell, húzni-vonni, fejet forgatni.

Hetedik gyakorlat: A nap fénypontja. A bólyák most két négyzetben vannak lerakva, van egy kisebb és egy 45 fokos szögben elforgatott nagyobb. A kettőnek közös a középpontja és ott is van egy bólya. A bólyák körül és közöttük egy nagy lóhere alakot írunk le úgy, hogy a nagyobb négyzet átlója mellett bemegyünk, a kisebb négyzet sarkát megkerüljük és a nagyobb négyzet következő átlója mellett kimegyünk az alakzatból. Egy ellenkező irányú kanyart leírva ugyanazon átló mellett a bólya másik oldalán visszajövünk és így tovább. Elsőre senkinek nem ment és meg voltam győződve róla, hogy soha nem fogom megcsinálni a gyakorlatot, de aztán szívós munkával sikerült egy kanyar, aztán még egy és végül az összes összejött. Brutálisan dönteni, nem a bólyát nézni, hanem a pályát, ahová menni akarunk – ez a titka. Ne felejtsd el a kuplung nélküli folyamatos haladást és a hátsó féket.

A jobbra döntés továbbra is gyengém. A nyújtott karral körzést úgy gyakoroltam, hogy egy bólya körül köröztem, miközben csak a bólyát néztem. Szédítő élmény. Időnként váltani érdemes a menetirányt.

Nyolcadik gyakorlat: Tibor szerint a következő lépés az lenne, hogy emelkedőn rajzoljunk nyolcast. Meg is mutatta egy olyan helyen, ahol már nem bólyák voltak a pálya szélén, hanem járdaszegély. Bevallom, hogy ehhez már végképp gyáva voltam. Hegynek felfelé megfordulni nem nagy dráma, de lefelé, az már olyan mint a rövid lendület a fekete pályán egy kezdő síelőnek. Tudom, hogy merre kéne dőlni, de nem merek.

Maradtunk az eredeti programnál és szorgalmasan rajzoltam a lóherét még egy órán keresztül, amíg végképp bele nem fáradtam. Tibor még bátorított azzal, hogy az eddigi gyakorlatokat végezzük el csak jobb kézzel, vagy állva, vagy csak bal kézzel adagolva a gázt, de ezeket a trükköket meghagytam a következő órára.

 Elkezdődött

Fejben kicsit elfáradva fordultam vissza a gödi kihajtónál az M2-re Budapest felé. Idény kezdetnek azért nem volt rossz ez a két hétvége. Kicsit helyre kell ráznom magam a téli tespedés után. Szorgalmasan fogom futni a köröket a szigeten és igyekszem szellemileg is és fizikailag is felkészülni egy eseménydús hosszú nyárra.

Öt óra körül értem haza. Cica szerint aznap hidegfront volt. Ilyenkor hirtelen megszaporodik a születések száma. Nekünk is lett egy új unokánk. Örültem neki. Végre lesz valaki a családban, akinek a születésnapját nem fogom elfelejteni. Akkor van, amikor az órát előre állítjuk és elkezdődik a motoros idény.

Agárdi György, 2010. március 31.

No Responses to “Ahogy elkezdődött …”

  1. kima május 5, 2010 at 11:22 de. #

    Ez lemaradt a végéről:
    :-))))

  2. kima május 5, 2010 at 11:09 de. #

    Nehezen hiszem, hogy egy olyan sokat motorozó, világlátott motorosnak, mint Agárdi György, gondot okoz6na a lejtőn +fordulás…ha mégis, akkor pedig érdekes.

  3. CsárliFirpó április 6, 2010 at 3:40 du. #

    Istvánt szerintem Tibornak hívják 🙂 Tavaly volt szerencsém hozzá egy két napos képzés erejéig és idén is tervezem átismételni a tanultakat. Meglepő miket lehet művelni a motorral. Mindenkinek csak ajánlani tudom.

    Amennyiben pedig kameravásárlásra adnád mégis a fejed, állok rendelkezésedre.

    Üdv:

    Csárli

  4. Segesvári Csaba április 5, 2010 at 7:19 du. #

    Szinte hasonlót játszottunk Szegeden is. Érdekes volt, ahogy a GS BMW-ket csak úgy hajigálták, balra, jobbra. És nekem is hasonló a tapasztalat, balra fordult a Yamaha, jobbra nem 🙂 A tutor szerint simán agyi kérdés. De biztattak, nem vagyok menthetetlen 🙂

  5. Winter Mihály április 5, 2010 at 4:21 du. #

    Szuper! Igazi szezon kezdés. Mikor és hol lehet egy hasonló tanfolyamra jelentkezni?

  6. Kutya. április 4, 2010 at 11:33 du. #

    Gratulálunk!

Szólj hozzá!