2007.03.11. Vasárnapra komoly túrát terveztünk, csak azt nem tudtuk merre menjünk. Érdekes, hogy végül is csak Africások jöttek el, így ez lett a hosszú kemény tél után az évadnyitó.   

Zolival Érdről indultunk, az M3-as kivezetőjén lévő benzinkúton találkozunk a többiekkel. Tankolás után öten (Rones, Hosszú, Pajszer, Zoli és Én ) indulunk tovább Fót felé. Veresegyháza, majd Vácegres, innen Aszód és Kartal felé haladunk tovább. Az út eseménytelen, élvezzük a jó időt, a napsütést. A Szirák táblát meglátva eszembe jut a kastély, nézzük meg! A szállodaként működő épület előtt megállunk fényképezkedni.

Hosszú hozott csak gépet, így rá hárul e roppant nemes feladat. Mivel nem volt konkrét uticélunk,lázas térképezés kezdődött, merre is menjünk tovább.

A zalakarosi túrán megnéztünk egy buddhista templomot, eszembe jutott, hogy Pásztó közelében is van egy Sztúpa, nézzük meg! Próbálok úgy navigálni, hogy minél kevesebbett menjünk főútvonalakon, mert Zoli egyfolytában ezért rágja a fülem. Rövid idő múlva megpillantjuk a fehér épületet az út mellett. Leparkolunk és felsétálunk megnézni közelebbről és persze készítünk néhány képet.

Begurulunk Pásztóra a benzinkútra, itt ismét útvonaltervezés következett. Irány Galyatető! A szerpentinen kígyózik az öt motor, csodálatos a táj, meg is állunk ott, ahol a tavalyi első túránkon is megcsodáltuk a völgyet. Elszomorít minket az, hogy sokan az út mellé öntik le az otthoni szemetet.

A következő megálló a hegy tetején van, de innen is hamar továbbindulunk. Tempósan haladunk tovább kelet felé, majd felkanyarodunk egy út menti dombra ahonnan gyönyörű kilátás nyílik észak felé. Itt is megörökítjük magunkat, majd a rövid pihenő után folytatjuk a túrát Parád felé.

A következő megálló a recski tónál van, ahol úgy döntünk, hogy bár szép a táj inkább vissza megyünk az aszfaltos útra.

Ahogy beérünk Sirokra feltűnik a következő célpont: a vár. Felmegyünk motorral, kihasználva, hogy kevés látogató van a környéken.
Az egykori várudvaron Zoli leheveredik, mi négyen felmászunk a vár tetejére. Gyönyörű…

Észak felé indulunk tovább Bükkszék felé, majd Bátor,Egerbocs és Bekölce következik. Innen már jól látszik a következő úticélunk a Bélkő. Ugyanazon az úton megyünk amin tavaly télen már egyszer feljutottunk a csúcsra. Apró különbség, hogy most hétágra süt a nap, kellemes a hőmérséklet. Az egykori köbánya tetejéről most messzire ellátni, igen, ilyen időben érdemes feljönni ide. A fotózást persze most sem hagyjuk ki, közel egy órát nézelődünk.

Legurulunk a hegy tövébe, itt megnézzük a sziklafal alját, ahol talán szebb mint fennt. Hosszú barátunk lelkesen fényképez, beállítja a gépet, majd szalad a motorja mellé nehogy lemaradjon a képről !

Innen a hegy tövében lévő apátságoz megyünk, azt nézzük meg, miközben Zoli csak a hasára tud gondolni. Nem akartam tovább kockáztatni, irány a Lovas étterem Szilvásváradon. Itt megnyugszanak a kedélyek, kisimulnak a vonások, mindenki arcára elégedettség ül ki. Jóllaktunk!

Már besötétedett mire újra nyeregbe pattanunk. A hétvégi autósok most sem hazudtolják meg jóhírüket: rozsdamarta, füstokádó betegágyaikkal mindenáron meg akarják mutatni mennyire rosszul tudnak vezetni. De ezek az öreg romok nem jelentenek komoly akadályt az Africáknak. Érdekes, hogy amint észreveszik, hogy nem csak egy motorossal van dolguk feltünően udvariassá válnak.

Egerben megállunk még tankolni. A Bikavér fővárosából a Szépasszony-völgy felé távozunk, de ezúttal az éltető szívgyógyszer nélkül. Verpelét felé szinte üres az út, csak az erőmű fényei világítanak balra tőlünk. Ahogy rápillantok a Tripmasterre (a gps előtt ilyennel navigáltak, ez a műszer szériatartozéka az Africa Twinnek) és leesik a tantusz! Jócskán elmúlt már 8 óra. Gyöngyösön rákanyarodunk a 3-as főútra Gödöllő felé, ahol új klubtagunk – Hosszú elkanyarodik balra, Gyömrő felé. mi meg tovább haladunk Pest felé.

Az Africa Twin klub honlapja: www.africatwin.eu

Kép: Hosszú, Szöveg: Kállai Tibor, 2007. március 27.