Ezt a túrát Zöldi, alias fazerrider tervezte és tette közzé, annk idején (2006 május 27-re) meg is invitált minket, hogy csatlakozzunk. A gondosan tervezett programot egy kicsit kiegészítve ismét közreadom, hátha valakinek kedvet lesz végigjárni. A programban nagyon sok városnézés van, amit aligha lehet teljesíteni, ha mindent végig akarunk járni, de a túra így is nagyszerű áttekintést ad Szlovákia történelmi múltjáról és sok érdekes településéről.

Az alábbi Garmin GPS térkép csak elnagyoltan mutatja az útvonalat, mert részletes Szlovákia híján az Európa teljest használtam, amelyen több Szlovákiai mellékút hiányzik. Legutóbb a határ menti benzinkútnál vásárolt TOPOGRÁF Térképészeti Kft. Szlovákia 1:400 000 térképére rajzoltam át a szlovákiai útvonalamat, ami egy kicsit sötét tónusú ugyan, de pink szövegkiemelővel kiválóan jelölhető. A települések neve ezen a térképen két nyelven szerepel, amitől nagyon zsúfolt az egész, viszont jobban követhető, hogy merre járunk.

Túraútvonal 1. nap  (több városnézés)

Budapest – Mogyoród- Szada – Gödöllő – Aszód – Balassagyarmat (tankolás, pihenő) – 527-es Nagykürtös (Velky Krtis) – 75-ös Losonc (Lucenec, rövid városnézés) – 50-es Rimaszombat (Rimavska Sobota, rövid városnézés) – 50-es Tornalja – 50-es Rozsnyó (Betléri kastély, ebéd Rozsnyó főterén és Krasznahorka vár megnézése GALÉRIALINK! ) – 50-es Kassa (szállás elfoglalása, szabad program, városnézés, vacsora) Táv: 250 km

Zöldi a Budapest – Balassagyarmat szakaszt Gödöllőn és Aszódon keresztül képzeli el. Aszódról Balassagyarmat felé az Iklad, Gagamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan, Acsa, Galgaguta, Becske, Magyarnándor, Mohara, Szügy, Balassagyarmat útvonal lenne a legrövidebb végig a vasút mellett. Próbáljuk ki, hátha Zöldi tud valamit. Mindenesetre Balassagyarmatnál tankolhatunk és pihenhetünk. Balassagyarmat után alig néhány kilométer Nagykürtös (Velky Krtis) a 75-ös főúton, ahol csak keresztülrohanunk Losonc (Lucenec) felé.

Losoncon megnézhetjük a várost. Losoncot először 1247-ben említi egy IV. Béla kori írás, majd a közvetkező 1451-ből származik, amikor Hunyadi János vereséget szenvedett egy itteni csatában. A város 300 éve kereskedőváros, nemzetközi vásárokat is rendeznek itt. A legfontosabb műemlékei a Római Katolikus templom (1783), az Evangélikus templom (1784), a Kálvinista templom (1853) és a zsinagóga(1925).

Az 50-es úton 25 kilométerre van Rimaszombat (Rimavska Sobota). 1805-ben az austerlitzi csatából hazatérőben itt szállt meg Kutuzov serege, 1845 májusában itt választották meg Petőfit tiszteletbeli táblabíróvá. 1849 júliusában itt kezdte meg az egyezkedést Görgey az oroszokkal. Protestáns főgimnáziumában tanult Mikszáth és Izsó Miklós. A főterén érdemes megállnunk egy rövid sétára.

Az 50-esen folytatjuk utunkat Tornalja, felé majd északnak Pelsőc és Rozsnyó irányában a Sajó mentén. A várost elkerülve először Betlérre megyünk , ahol a Betléri kastélyt nézzük meg. Ez hat kilométerre északra van Rozsnyótól, a 67-es ót mellett. Betlér eredetileg bányász település volt, ahol aranyat, rezet, később pedig vasércet is fejtettek. A lakosság teknő és ún. tekenőkocsik gyártásával foglalkozott, ezek az ércek fuvarozásához, szállítására szolgáltak. A község az ilyen kocsi német elnevezése után kapta nevét.  Betlér hajdan a Csetneky (Stítnik) családé, később a Bebekek, majd a XVI .sz-tól 1945-ig az Andrássy család birtoka volt. Egy régebbi kastély alapjait kihasználva a XVIII. század elején Andrássy István kastélyt építtetett itt. A kastély körül 70 hektár területű parkot létesítettek. A park erdőbe megy át, majd tovább egy állatkertbe.

Kossuth Lajos Rozsnyó főterén 1907-ben felállított, 1919-ben ledöntött, 1938-ban újra felállított, majd 1945-ben ismét ledöntött egészalakos bronzszobrát 2004-ben nem a város főterén, hanem a bányászmúzeum kertjében – azok után állították fel újra, hogy évtizedekig egy kazánházban hevert. Kossuthra a szlovákok úgy emlékeznek, mint aki elvetette az akkori Magyarországon élő nemzetek jogait.

Rozsnyóba visszatérve a főtéren ebédelünk. A város négyzet alakú főtere a legnagyobb középkori tér Szlovákiában. Rozsnyó bányásztelepülésként alapult, arany, ezüst, és réz bányákkal. Az írásos emlékek először 1291-ben említik. Városi jogot 1340-ben kapott, mezővárossá 1382-ben, szabad királyi várossá pedig 1410-ben vált. A török betörések miatt a XVI. sz.-ban a bányászat visszaesett. A Városi őrtorony – az eredeti gótikus városháza része volt a főtér közepén – ma kilátótorony. A tornyot, mint fontos védőelemet a török veszély ellen 1643-ban kezdték építeni.

Délután Rozsnyótól 8 kilométerre keletre indulunk Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) falu felé, hogy megnézzük Krasznahorka várát. A meredek kúpalakú dombon eredetileg egy XIV. század elején épült gótikus vár volt, de ezt erőddé építették át, később nagyúri lakhellyé. 1812-ig a várat lakták. Utolsó tulajdonosa, Andrássy Dénes, családi múzeummá alakíttatta át és 1906-ban látogathatóva tette. 1904-ben Krasznahorkaváralján építtetett feleségének egy szecessziós stílusú mauzóleumot, az egész világból hozatott több színű márványból. A mauzóleumban Andrásy Dénes és neje Franciska szarkofágja található. A kutyaszobor Stróbl Alajos műve. A vár utolsó felújítása 1946-ban kezdődött. A várat csak csoportosan lehet látogatni, lehet, hogy várni kell.

Az 548-as, majd az 549-es utakat követve megyünk tovább Kassára. Estére Kassa belvárosában szállunk meg. Séta a városban, vacsora.

Szálasi 1935. március 4-én bejelentette a Nemzet Akaratának Pártjának (NAP) megalakulását, melyet május 1-jén a belügyminisztériumban is bejegyeztetett. Pártprogamja a Cél és követelések, szimbóluma a magyar szélsőjobb berkein belül egy ideje használatban levő nyilaskereszt volt. Ez volt Szálasi és a hungarizmus első pártalapítása. A német megszállók csak 1944 augusztusában, a román kiugrás és Horthy hasonló irányba tett lépései hatására álltak végül Szálasiék mögé. Hitler külön parancsára szeptember folyamán a nyilasok megkezdték a hatalomátvétel megszervezését. Ez október 15-én történt meg: a kormányzó kiugrási kísérletét követően a német és nyilas csapatok megszállták a főváros stratégiai fontosságú pontjait, este pedig Szálasi bejelentette a rádióban a hatalomátvételt és a háború folytatását.

Kassa 1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz. 1941 nyarán bombatámadás érte, melynek következtében Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. 1944-ben foglalta el a szovjet hadsereg, ekkor újra Csehszlovákia része lett. 1945. április 4-én itt hirdette meg Beneš elnök a hírhedt kassai kormányprogramot.

Kassán született Szálasi Ferenc nemzetvezető, Márai Sándor író és Illés Béla író.

Kassai szállások gazdag választéka található a http://www.mickosice.sk/ web lapon.

Míg tegnap inkább sétálgattunk, ez a nap többnyire motorozással fog telni. Zöldi 08.00-kor javasolja az  indulást. Kassát az R2-esen hagyjuk el Presov (Eperjes) felé, majd az autópálya mellett balra északnak tartó 68-as úton érkezünk meg oda.

Eperjest II. (Vak) Béla király 1132-ben alapította, II. Géza németeket telepített ide, Károly Róbert király 1312-ben falakkal vette körül, II. Ulászló 1514-ben emelte a szabad királyi városok sorába. A magyarországi ellenreformáció egyik legbrutálisabb eseménye volt az eperjesi vésztörvényszék. II. József (1780-1790) vet véget a protestáns üldözéseknek. Eperjes felvirágzik, a Lengyelország felé irányuló kereskedelem központjává vált. Eperjes fő látványossága a Hlavná utcai Szent Miklós templom.

Eperjesről Levoca (Lőcse) felé indulunk, de a város után lekanyarodunk balra az 546-osra Margecany (Margitfalva) felé és ott rátérünk a nyugatnak tartó 536-os útra Nova Ves (Igló) felé, mielőtt azonban azt elérnénk északra fordulunk az 533-mason és Lőcsére érkezünk.

Ezen a ponton valószínűleg lennének, akik azt mondanák, hogy ha már úgyis itt vagyunk mellette, akkor látogassuk meg a Szlovák paradicsom nemzeti parkot (Slonevsky Raj) Iglótól keletre. A Hámor áttörés Cingov (Csingó) és Letanovce (Létnfalva) felől közelíthető meg. Igaz ez inkább sziklamászóknak való program, ugyanakkor Szlovákia egyik legérdekesebb természeti látványossága.

Jókai Mór A lőcsei fehér asszonycímű regénye a Rákóczi-szabadságharc utolsó hónapjaiban, majd a szatmári békekötést követő időszakban játszódik. Főhőse, Karponayné Ghéczy Julianna kisfiát akarja nagyúrrá, arisztokratává tenni. Ezért adja Lőcse városát egy titkos rejtekút elárulásával labancok kezére. A császári udvar, s különösen az odasereglő áruló magyar főurak azonban a szatmári békekötés után nem hajlandók fiának megadni az ígért birtokot és címet, érdemeiről már nem vesznek tudomást. Korponayné ekkor az ismét szervezkedni kezdő, Rákóczihoz hű nemesek táborába áll, ott azonban bizalmatlanul fogadják – férje sohasem bocsát meg neki. A  császáriak is megneszelnek valamit az asszony pálfordulásából; letartóztatják, de Korponayné a halálos ítélettől való megmenekülése árán se szolgáltatja ki az összeesküvők nevét, így végül hőssé magasztosulva fejezi be életét.

Lőcse főterén megint megpihenhetünk egy kicsit. A város néhány nevezetessége a szlovák 100 koronáson tekinthető meg, főleg a Szent Jakab templom motívumai. A főtéren több mint 50 gótikus, reneszánsz és korabarokk stílusú árkádos belső udvarú polgári épület áll. A történelmi városmag körül a XIV. és XV. században épült városfal egyes részei ma is állnak. Több bástyát, tornyot felújítottak valamint a Kassai- és Ménhárdi-kapukat. A városházát a XV. század végén építették gótikus stílusban, majd a XVII. század elején reneszánsz stílusban építettek át. Déli homlokzatán allegorikus freskók találhatók. A harangláb az 1656-1661-es évekből ered, a XVIII. században ezt is barokk stílusban építették át. A városházával új tető köti össze. A városháza épületében ma a Szepesi múzeum található, előtte az 1600-ból való szégyenketrec. Legutóbb 2002-ben a *** Hotel Satelben szálltunk meg, amikor itt jártunk, a városházával szemben.

A 18-ason Poprád felé megyünk tovább, de teszünk egy kitérőt az 536-esen Késmárk (Kezmarok) felé. Késmárkon a vár és a főtér a két fontosabb látnivalók.

A 67-es úton Popradig, majd azon keresztül motorozunk és felkanyarodunk az 534-esen Tátrafüred (Vysoke Tatry) felé. Egy 2004-es novemberi vihar alaposan átalakította itt a táj képét. Az 537-esen Liptóújvárnál (Liptovsky Hradok) jutunk le az autópálya mellé, ahol a 18-as utat keressük. Ezen a széles, nagy ívekben kanyargó jó minőségű aszfaltcsíkon jutunk el előbb Rózsahegyre (Ruzomberok), majd Túrocszentmártonba (Martin), ahol a második kijáratot javaslom Levice felé délnek. Ezzel elkerüljük a városközpontot. A 65-ös útnál láttunk már jobbat is, de hamar letérünk róla jobbra  az 519-esre (ott, ahol a letérő út rögtön keresztezi a vasutat) Prievidza (Privigye) felé. Ez az út nagyon szép tájakon visz át, majd belefut a 64-esbe és ott délnek tartunk.

Bojnice (Bajmóc) Prievidza mellett van nyugatra néhány kilométerre. A vár már messziről látszik.  Szlovákia legszebb várát utolsó tulajdonosa, Pálffy gróf építtette át a Loire menti Francia gótikus kastélyok mintájára 1889-1910 között. Végakarata szerint a kastélyt meg kellett hagyni eredeti állapotában és meg kellett nyitni a nyilvánosság előtt. Erre 1950-ben került sor. Vezetett túrával lehet bemenni, amire valószinűleg várni kell. A fényképezésért nem szólnak. Bajmócon megebédelhetünk, ha még van időnk.

Bajmócról nyugatnak tartunk Körmöcbánya (Kremnica) felé át a Körmöci-hegységen, ahol megérkezve megint rövid városnézést tervezhetünk. Körmöcbánya pénzverdéje több mint hatszáz éves. Valaha a város kiemelkedő szerepet játszott Európa nemesfémmel való ellátásában. A helyi arany és ezüst elvesztette jelentőségét Amerika felfedezésekor, de a pénzverde fennmaradt és még ma is működik. 2005-ben itt verték Irak új pénzérméit. A város északkeleti részén emelkedő hegyen áll az 1465-ben épült Szent Katalin plébániatemplom kettős védőfallal övezve. A város fő építménye a Vár, kettős erődítményével és a város legrégibb műemlékével – a XIII. századból származó románkori kerek kistemplommal.

Innen délnek fordulunk, előbb a 65-ösön Zvolen felé, majd az 525-ösön Selmecbánya (Banska Stavinica) felé, ahonnan a délnyugatnak tartó 524-esen Léva (Levice), onnan délkelet felé az 564-es mellékút vezet Sturovoba (Párkány).

A Párkányi-hídon érkezünk Esztergomba, ahonnan Zöldi a Visegrád (Visegrád előtt Lepencénél kell jobbra fordulni Szentendre felé) Pilisszentlászló, Szentendre hegyi utat javasolja követni, onnan jön vissza Budapestre.

Letöltés
	A bejárt útvonalak Garmin MapSource térképei a Garmin készülékekre feltölthető fromában.

Zöldi alias fazerrider útiterve alapján szerkesztette Agárdi György. 2006. június 30.