Vár állott, most kőhalom
Categories: Gurulások
Korábbi túraleírásaimban szerepeltek régi katonai bázisok. Többen érdeklődtek irántuk, ezért gondoltam írok róluk egy kis összefoglalót. Akik úgy gondolják, hogy a motorozás ne csak annyi legyen, hogy megyünk egy kört, eszünk valahol, azután sipirc haza az esti mesére, azok remélem ráéreznek e felfedezés örömeire. Én a légvédelmi bázisok felfedezését ajánlom.
Miért? Talán mert ezek a legérdekesebbek. Jellemzően nem a városok szélén vannak, hanem a középkori várakhoz hasonlóan általában hegycsúcsokon vagy a nagy semmi közepén, az erdőben bújnak meg. Régen szupertitkosak voltak, így kellőkeppen misztikusak. Mára már szinte csak a fedezékek betonfalai maradtak meg, illetve van ahol már az sem. Néhányat még őriznek, de a legtöbb szabadon bejárható. Mindegyikhez aszfaltos út vezet, így nem kizárólag terepmotorral lehet megközelíteni. Pont ez a jellegzetes, keskeny és érdes aszfalt út és a látszólag a értelmetlen nagyfeszültségű villanyoszlopok vezetnek nyomra a legkönnyebben. Egyszerűen ideírhatnám a GPS koordinátákat is, de úgy elvész a felfedezés öröme. :))
Ketté kell választani a dolgot mindjárt az elején. Vannak a légvédelmi rakéta bázisok, ezeken Dvina és Volhov közép-hatótávolságú és a Nyeva rövid-hatótávolságú rakéták voltak rendszerben.
Vannak még az RT. azaz “Rádiótechnikai” egységek bázisai, itt “csak” radarok voltak amelyek felderítették a célokat és riasztották a rakéta osztályokat.
Ezeken felül Érd-Parkvárosban volt még a 11. Légvédelmi Dandár központja, innen irányították a Budapest légvédelmét. Az egész ország légvédelmet a Villányi úti “Sziklából” irányították.
Az első telepítés 1959-62 között zajlott, ekkor a Duna két partján és Miskolc körül települtek a Dvina rakétával felszerelt egységek. Ez a fegyver akkor lett híres, amikor 1960. május 1-én Szverdlovszk közelében egy S-75 Dvina föld-levegő rakéta leszedte az égről Gary Powers U-2-es kémrepülőgépét.
Ennek korszerűbb utódja volt a Volhov. Az átfegyverzéskor (70-es évek vége, a 80-as évek eleje) Budapest körül kettős gyűrűt alakítottak ki a Nyeva és a Volhov osztályokból.Külön csapat védte Dunaújváros, Paks és Százhalombatta, külön egy Miskolc ipari létesítményeit, és külön egy Budapestet.
A bázisok megkeresésében sokat segít a Google Earth (www.earth.google.com). Elsőnek talán a dunaföldvári bázist javaslom megkeresni, mert ott éles a kép, így jól látható mit is kell keresni. Itt a kiszolgáló laktanya közvetlenül a bázis mellett van. A régi – hatvanas évek elején telepített – osztályoknál általános volt, hogy egy kupacba telepítették a lakótelepet, a laktanyát és a technikai területet.
Sajnos az etyeki bázist már megsemmisítették, ott épült meg az „Etyekwood” filmstúdió.
Az Állami Vagyonügynökség több bázist is szeretne eladni, de eddig nem akadt vevő. Talán jobb is így, mert ezek a XX. századi várak kapnak némi haladékot. Félek, hogy úgy fogunk járni ezekkel, mint a középkori várakkal, amiket az elbukott szabadságharcok után felrobbantottak, így mára csak néhány üszkös kőfal jelzi emléküket.
“A legérdekesebb a zsámbéki bázis. Itt Légvédelmi Rakétások Múzeumát alakították ki.” |
A legérdekesebb a zsámbéki bázis. Itt Légvédelmi Rakétások Múzeumát alakították ki, összehordva a még fellelhető fegyverzetet. Maga a bázis is megmaradt eredeti állapotában. A múzeum április elején nyit és szeptember végéig tart nyitva. Várhatóan még a tavasszal jelentősen bővülni fog a kiállítás, úgy néz ki a lángvágó elől sikerül megmenteni néhány igencsak érdekes fegyvert. A múzeum vezetésétől ígéretet kaptunk, hogy a motorral érkezők beállhatnak paripáikkal a kapun belülre a jegypénztárhoz, így azok ott biztonságban lesznek.
Budapesten, az Üllői úton, a Népligettel szemben az akadémia kertjében is sok érdekes harci eszköz van kiállítva, (keddenként látogatható) többek között onnan nézi az eget egy Nyeva rakéta állvány és rajta a 4 rátöltött rakéta. Ez a típus büszkélkedhet azzal a fegyverténnyel, hogy lelőtték vele Szerbia egéről az F-117-es lopakodót. Ez a légvédelmi komplexum közel 40 éves konstrukció.
A magyarországi bázisok listája:
1959 és 1962 között három légvédelmi tüzér ezredet fegyvereztek át SzA-75M Dvina komplexumra. Budapestet és Dunaújvárost keletről a 104. Légvédelmi rakéta ezred védte. Miskolcot a 105. Légvédelmi rakéta ezred védte. Harcálláspontja Lillafüreden, tartalék harcálláspontja Szakáldon volt. 1977-85 között telepíttték a Volhov (Dvina helyett), a Nyeva és Mezőfalvára a Vega rakétákat. Ezzel párhuzamosan néhány bázist kiürítettek-átköltöztettek. A lista: Az orosz kezelésű repülőtereken a Nyeva régebbi változata a Pecsora volt telepítve, ezeket legegyszerűbben a reptereken rendezett gyorsulási versenyek alatt lehet nyugodtan felfedezni. Rt bázisok: 2. Honi Rádiótechnikai Zászlóalj, Taszár 3. Honi Rádiótechnikai Zászlóalj, Budaörs 4. Honi Rádiótechnikai Zászlóalj, Sárbogárd 5. Honi Rádiótechnikai Zászlóalj, Kecskemét 6. Honi Rádiótechnikai Zászlóalj, Miskolc |
Nekem személyes “kedvencem” a biatorbágyi lérak bázis. |
Nekem személyes “kedvencem” a biatorbágyi lérak bázis. Annó kiscsikó koromban Simsonnal tekeregtünk, amikor találtunk egy utat, ami az erdőbe vezetett. A bázisnál a kapusok is csak nehezen tudtak megállítani. Kidumáltuk, hogy eltévedtünk. Néhány éve eszembe jutott a kaland és felmentem a bázisra. Elszomorított kissé a látvány, az értelmetlen rongálás, az illegálisan lerakott szemét. De még így is olyan ez mint egy régi vár a hegy tetején. Éjjel telihold idején csodálatos a kilátás, nem véletlenül volt a bázis hívójele a Holdfény!
Néhány légvédelmi osztály hívójele:
Galecska – Cenzor – Sétány – Kókusz – Pajzs – Boltív – Búza – Vésnök – Gárda – Holdfény – Üzem – Óda – Atlasz – Rezeda – Nábob (időnként változott néhány név és a Galecska a 11.Lgv dd. hívójele volt). Sokan emlékeznek még erre a mondatra: “Cenzortól az Atlaszig mindenkinek csökkentett csoporttal ELSŐ FOK!”
“Cenzortól az Atlaszig mindenkinek csökkentett csoporttal ELSŐ FOK!” |
Amikor benn sétálunk egy bázison mindig egy idézet jut eszembe: “Vár állott, most kőhalom…” Hallottam már olyan véleményt, hogy ezek csak a kommunizmus emlékművei, semmi értelme fennmaradásuknak. Szerintem – és szerencsére még sokan mások szerint is – ezek a Magyar Hazát védték, ott magyar katonák a mindenkori politikai berendezkedéstől függetlenül Magyarországot védték. Tudom, hogy sokan utálták a sorkatonai szolgálat idejét, de talán már megszépültek az emlékek.
Nekrológ
“1995 nyarán megszűnt a készültségi szolgálat, és fokozatosan lelépett a ht. állomány nagy része. A sorállomány létszáma is csökkent, egyre kevesebbet vonultattak hozzánk. Az átállások még végre lettek hajtva, de egyre kisebb hatásfokkal. A nagymértékű pénzhiány miatt egyre ritkábban lehetett bekapcsolni, az üzemanyag fogyasztást drasztikusan korlátozták. Havonta adták meg a kvótát. A hálózati üzemelést se engedték, a dandár jó néhányszor elmaradt a villanyszámla kifizetésével. A fűtési rendszer már 95 telén szétfagyott, mivel kedvenc PU-s fűtőim nem tudtak mit kezdeni az olajtartály alján található vízzel, az elhelyezésnek meg nem volt pénze kiszivattyúzni. A keringető szivattyú teljesítménye pedig elégtelen volt, az őrszobára elektromos fűtőtesteket kellett rakni. A srácok vödörrel merték ki a fűtőolajat a tartályból, hogy meg ne fagyjanak a 10-es épületben. És persze abból töltöttük fel a tolólapos KRAZ-t is, hogy a havat eltoljuk. Én már akkor mb. ATSzF voltam, azért írok ezekről. 1996-ban az osztály átkerült Mezőfalva állományába, az osztálycsoport szervezetre történő áttéréssel. A diszlokációt végül nem hajtottuk végre Mezőfalvára, csak a Vasvári laktanyáig jutottunk, mert közben új koncepció született, a zászlóalj szintű szervezet. 1996 nyarát azzal töltöttük, hogy felkészítsük a technikát a menetre. A lokátorokat és a ciklót összecsomagoltuk. Heteken keresztül pakoltuk őket, mire a szabályzatokból megtanultam, mi mire való. Felszabadították az „M” zárolt KRAZ-okat, sajnos az egyiknek reménytelenül szét volt fagyva a motorblokkja, de a 22-68-as nagyon jó autó volt. 96 nyarán már én voltam a HV század mb. pk.-a is. A Hc század fhdgy.-a eü. okból leszerelt, és ott hagyta azt a szemétdombot, ami a HV szd. technikája volt, legalábbis anyagi területen, persze normális átadás nélkül. 96 őszén megindultunk a Vasiba, ott kaptunk egy hangárt, a volt KHAR raktárát (a nagy parancsnoki és a telephely között). A Javítósok két KRAZ-a és a mi két vontatónk heteken keresztül vitte a technikát meg az anyagokat a Vasiba. Az M-7-esen mentünk, rendőri biztosítással. A P-15-öst leadtam Tápiószecsőn, saját lábán ment Piliscsabáig, a vasúti rakodóig. Igaz, hogy lépésben, a falvakban a gyerekek mellettünk szaladtak, azt hitték, filmforgatás van. A P-18-as egyik URAL-ja pedig gázolaj-benzin keverékkel ment, mert aki ellopta a benzint az gázolajat töltött utána. Az objektumot kiürítettük, az elhelyezési anyagot leadtam, az elhelyezési szakmunkások leszerelték, amit csak lehetett, és érdemes volt. A szemétdombot a KRAZ tárolónál felszámoltuk, amit lehetett, elvittük a MÉH-be. A belső kerítéseket is lebontottuk, az oszlopokat elvitte az őrszakasz parancsnoka. Még a HÁP belső alumínium burkolatát is leszedettem, szerencsére. Az elhelyezés még a trafóházat is lekötötte, és az oszloptrafót is megpróbáltuk leszedni, de a daru nem tudott oda állni, így az ott maradt. A környezetvédelmi szempontoknak is igyekeztünk megfelelni. 1996 novemberében végleg bevontuk az őrséget, ezzel a terület kiürítése befejeződött. Az év őszén 18 sorkatonánk már Mezőfalvára vonult, egy tiszt és egy tiszthelyettes volt velük, akik eleve onnan kerültek áthelyezésre hozzánk. A régebbi vonulás leszerelése után csak öt ht. maradt a Vasiban, hivatalosan Mezőfalva állományában, de visszavezényelve a dandárhoz. Mezőfalváról egy bizottság átvette a technikát, és egyből vissza is adta nekem az egészet.(Kivéve a ciklót és a híradóanyagokat, mert annak átvételét eleve megtagadták a nagy mértékű rendezetlen hiány miatt.) Bezzeg az indító rendszerrel semmi gond nem volt, persze, azzal rengeteget szívtak a PU-sok még 94-ben, amikor rendbe tették. A felső vezetésnek tervei voltak az objektummal, azt hiszem, tartalék HÁP-ot akartak ott létrehozni. Mindent lezártunk, lelakatoltunk. Én lettem az osztály mb. parancsnoka, ebbeli minőségemben havonta ki kellett volna járnom, ellenőrizni, de miután az UAZ-unk szélvédője kitört egy felpattanó kőtől az utolsó mezőfalvai úton, 96 decemberében, és persze a dandár soha nem adott nekem autót, nem mentem ki 1997 márciusáig. A hóolvadás beköszöntével betelefonált egy Érd-parkvárosban lakó nyugdíjas rendőr a laktanyába, hogy napok óta erős forgalom van a bekötőúton. Akkor mentem ki utoljára Biára, az elhelyezési szolgálat fonökével együtt, felmérni a károkat. Szóltak, hogy fegyvert is vigyek. Megjelenésünkre szétspriccelt néhány szakadt LADA, de nem mentünk utánuk. Mit is tehettünk volna? A helyi újrahasznosító brigád addigra már mindent elvitt, amit még lehetett. A 7. épület és a szakaszfedezékek ajtóit ott helyben szedték szét, csak a vas és az alumínium között lévő hungarocell darabok maradtak. A személyi fedezékek óvóhelyeinek az ajtói is eltűntek, még a kicsi vészkijárat ajtók is, talán csak egy maradt meg. A külső kerítés is jó darabon elpárolgott, és a bejárati vaskapunak is csak a fele maradt meg, kidöntve, a katonák által leszereléskor rázárt lakatokkal. A 10.-est teljesen szétverték, az összes ablak, ajtó eltűnt, vagy össze lett törve. Volt egy csomó kulcsom, csak a zárak és a lakatok már nem voltak sehol. Az oszloptrafót is lerángatták, széttörték, csak a trafóolaj nyomai maradtak a talajon.” (Eburafako) |
Kállai Tibor, 2008. március
Sziasztok!
1985 februártól.1986 augusztusig MN 2124 Szentendre-Izbég.rakétás alakulat.kannibáloknak hivtak minket! Van még valaki?
Dienes név mond valamit?
1961-63-ig szolgáltam a 8354/6 RT századnál Fertőszentmiklóson, P-30-as lokátor kezelőként. Második évben a HÁP-on voltam fázakezelő, a pápai légibázis tartalék vadászirányítóponton. Most 60 év után május 1-én elmentem a fertőszentmiklósi repülő napra és kimentünk a volt laktanyába Bregenc pusztára. A látvány elkeserítő volt. Ki van írva, hogy magánterület, a parancsnoki épületet most újítják, de be nem tudtunk menni, nem volt ott senki, a kapuoszlopok még állnak a kapu is, beljebb mindent fölvert a gaz. Szomorú látvány volt, a vejem vitt el és Ő vigasztalt, hogy ilyen az élet. Ha lehetne újra fiatalnak lenni és oda menni katonai szolgálatra már csomagolnák is. Szevasztok régi RT-sek akik még élnek!
Sziasztok!
Szolgált valaki 87-88 ban Kerepesen?
Én az őrségnél voltam.
Sziasztok,,!1979…81..Börgönd .,majd Pilisszentkereszt…fogja valaki az adást mi költöztetük az osztályt …szakadó hóesésben …Űdv mindenkinek..P 12 …felderítősök..
11/5 lérak osztály Sárbogárd (Toldat). 93-94 – ben voltam rádiótávírász. Vonulás után mentem a Vasváriba 3 hónap kiképzésre.
Szervusztok PU.-sok és aTöbbiek!Szabadszálláson voltama 2067-nél(ez áll a kat.könyvemben,és a mai napig a fejemben is ez maradt)1982aug.tól1984 ápr.ig,mint Recs-rajos GK.-(CSEPEL,majd RÁBA)”Dicső Dezső szds.zászlaja alatt”. Kibirható idők voltak,tettük a dolgunkat,telt az idő. Csak a 49 nap tartalékos idő volt a leghosszabb! Kár,hogy minden az e
nyészeté lett,de ha már így tötént jó lett volna egy igazi romeltakarítás. Ami a természeté azt vissz annak,ami a mezőgazdaságé azt meg annak. Egy szónak is száz a vége:annak örülök,hogy nem kellett lőni a rakétáinkkal!
Jó cikk. Jók az emlékek is. 91-92-ben Sárbogárdon az RT-nél voltam TTK-s, meg váltás rajpk az 50-esen.
Akkor nem sokkal előztelek meg. 🙂 89-90-ben híradós voltam (L század) Sárbogárdon. Szintén az 50-esen Cikló váltás rajpk. Szép idők voltak. Junoszty tv-n néztük a “rendszerváltást” a rádiós kocsiban.
Sziasztok gratula a cikhez!
Én Zsámbékon voltam 92-93-ig Boby
Az utobbi pár évben végigjártam a Duna lérak oblyektumait .Sajnálatos hogy igy lepusztultak.
Szép emlékeim vannak arrol az időről.
Kár hogy ezeket a területeket nem tudták értelmes célra használni és hagyták igy lerohadni
Egytől eggyig gyönyörű helyeken vannak
1965-66. Sormás. Laszló szd.prancsnok. Feledhetetlen jó idő. Sajnos több bajtársunk meghalt. Páran még irkálunk egymásnak. Szomorúan láttam az enyészetnek átadott bázist.
Most nov 9. szerveznek egy kerepes,i bejárást , Ha érdekel akkor tudsz jönni ,de név és pár adtot kérnek mert hm tulajdon.
Szasztok!
1991-92 Sárbogárd ,majd Szigethalom ,kanibál-rendszerparancsnok. Jugó háború, kicsit kemény volt. Napi 7-8 éles “egyfok”.
Üdv Szombati Szilárd
börgönd 91….
Sziasztok!
11/12 Szigethalmon voltam tzm sofőr 94-95 “május”.Nálunk a Pu gk.-kat is kaninak hívták.Felénk az volt a legenda,hogy egy tiszt az egyik kopasz füléből mérgében leharapott egy darabot.
Szintèn 94-95 loki.
Sziasztok!
1992-1993 szolgáltam a MH 11/8 FÓT légvédelmi osztálynál tervtábla kezelőként (Nagytarcsa laktanya),elég rossz látni hogy mit műveltek a bázissal, ez olyan volt mint egy régi történelmi vár emléke kár érte! Sok éjszakát eltöltöttem a bunkerben a harcállásponton. A szerb háború kirobbanásakor bejött a légtérbe egy szerb MIG-29 Velencei tóig, szerencséjére rakéták nélkül, nekem kellett akkor az “1” fokot elrendelni ez teljes harckészültséget jelentett, 2 perc alatt rá kellett állni a célra, de a vadászgépeink kikísérték a magyar légtérből. Ettől kezdve teljes harckészültségben voltunk 6 hétig.
Szia. Én 92-ig voltam ugyanitt Tervtáblás. Lehet, hogy ismernünk kellene egymást? 🙂 Nahát! Mennyit ültem abban a HÁP-ban! Úristen! Csak szép emlékeim vannak!
Még ma is használom néha a napijelentés részletét, amikor arra válaszolok valakinek, hogy mi történt?: “RES, késés, előállítás, ittasság nem történt”
Tervtáblások tudják miről van szó. Gárdánál voltam 90-91-ben
MN3265 felsőpakony.(holdfény) 88-novembertől, 90 februárig rádiós voltam itt. Jó volt olvasgatni és emlékezni.
Vincze!!!!!!! B@szki!!! Egy nagyon nagy baráti ölelés Matej a lótól! 🙂 Keress meg facen, ha egyszer elolvasod még! Vetráb István!
Gratulálok a cikkhez! Én 92-93 között szolgáltam Bián ,rádió távírászként 002!!!
Emlékek…
11/11- nél voltam rádiótávírász 94.08-95.08.–ig. Akkor már eléggé “büntető ” század mivolta volt .
Imádtam az Ikarusos utakat, a fordítónál majd árkot fogó buszt 🙂
Sajnos, már akkor mi is adtunk 001-et, akkora volt a tiszt hiány. Többet ültem a pult mögött,
mint a távírász szobában. Az tény, tényleg csodás volt a panoráma, ezt a rátöltők élvezték holdfény alatt, miközben zsírozták az rakállványt 🙁
Elmegyek, gurulok arrafelé 🙂
Én is 94-95-ben voltam Budaörsön, ellátósként vittem először vizet, majd a napi buszjáratot Érd I-II-re és Biára.
Azóta nem jártam arra (pedig nem lakom messze), de lehet, hogy jobb is így…
Üdv,
Nemrég jártam a Pilisben az Úrak asztala tetején levő bázison. Hangulata,állapota kisértetiesen hasonló a Pilis tetőn levőhöz. Bár vonzanak ezek a helyek és szivesen keresem fel őket, a fent említett bázison az fogaomazódott meg bennem hogy kifejezetten balesetveszélyes. Gyerkőccel voltam,figyelni kellett rá nagyon. A Komáromi erőd jutott még eszembe. Hasonló élményvilág,de elképesztő léptékben. Köszönöm a szerző munkáját! Eddig azt hittem csak az én “perverzitásom” ilyen helyekre járni. 🙂
Üdv Mindenkinek! A cikk jó. 1994-95. között “bobby” voltam Pilisszentkereszten. A 2-esből a panoráma fergeteges volt de télen megfagytál…
Szia! Én is Pilisszentkereszten voltam bobby pont amikor Te! Megírnád a becses nevedet, biztosan ismerjük egymást! 🙂
Én 1986május és 1987novenber között voltam katona MN1196 légvédelmi laktanyába Dunafödváron mint R405X/G rádio relés hivo jelünk (látkép)volt sajnos ezt a támaszpontot is részben lebontoták de az Á területet itt is örzik
“Boltív 002-es,jelentem” így kezdtem a jelentést a dandárnak Pakonyról. (11/7-es) voltam 93.-94. májusa között. nekem sokat adott a sereg, kitartást, erőt, megoldást. de legfőképpen egy busz jogosítványt amit a katona idő alatt tettem le.
Jó ez a “kannibál”… Szentkereszten is ez volt a töltők “megnevezése”, de akkor (82) azt hittük, hogy ez csak ottani 🙂 Én irányítós voltam, műegyetemi előfelvételisként. Néha megpörgettük a lokátoros kocsit (meg a benneülőket) a rávezetéssel :-))
A szentendreiekkről járta a legenda, hogy célkövetési gyakorlaton:
-Célt látom, cél befogva!
-Cél lassít, cél lassít, cél megáll!
-WTF??
Mindenki kirohan, kukkol, hogy megjött az első Harrier Mo-ra – de a lokátor lefelé néz – és a nagymarosi állomásra befutott a személyvonat…
Szia Mistral! Ha megírnád a nevedet, lehet hogy ismerjük egymást! Én is ott szolgáltam 94-95-ig őrként! Van egy Facebook csoport ha esetleg érdekelne: MN1059 11/2 Légv………… néven. lehet jelentkezni, jó a hangulat közöttünk, ha rákeresel! 🙂
Nos erről a “kannibál dologról annyit illik tudni, hogy azok a katonák voltak a kannibálok, akik a rakétákkal, az indítóállványokkal foglalkoztak. A RESZCS már nem.
Az eredete érdekes, még a régmúltban az OLP-ről kint volt egy alezredes, természetesen azért ment, hogy ellenőrizzen valamit. Nos a meló közben valami gubanc volt, de a PU-s raj úgy oldotta meg a dolgot, hogy egyszerűen arrébb rakott valami pár mázsás akármit. (Molnár Józsi barátom szerint: A PU-s katona ne legyen okos, a PU-s katona legyen erős!)
Nos az ellenőrző akárki megdöbbenve állapította meg, hogy “Atyaég, ezek nem is emberek, ezek kannibálok!”
Nos ez a legenda, nem tudom, mennyire igaz.
A Pilisen voltam szolgálatban, amikor az egyik kanibál rajparancsnoktól megkérdeztem, hogy ugyan miért kannibálok ők. Azt válaszolta: “Tudja főnök, ez azért van, mert ínségesebb időben embert ettünk.”
Jutalmul mentek egy kört a nagykörön a PU futóművel. Aki ismeri a Pilist, tudja, hogy milyen lehetett az.
Én1962 nov 16 Börgönd 1963 máj aszalon voltam elöbb ua. utána hirados és a miskolci Pappjózsef birkoztam 1965jan 15szereltem le most is tudom a oszt pk Brambach Árpád törzsfönök dudás örn osztály mérnök papp józsef Fhdgy uá szakpk bota Fhdgy simon hdgy szakpk helyetes PU. Rado szds nagy szds Gécz SZDS GH Kudri SZds szolgálatvez SZepsi főtrmester felcser Bácsván szds stb
Nagyon jó olvasgatni eme sorokat de leginkább a fotók varázsolnak vissza azokba az időkbe. Én 88-90-ig voltam írnokként ill javítósként egyszem karosszériásként Mezőfalván, egy hónapot pedig Sárbogárdon. Már nagyon régóta keresem a lehetőséget, hogy egyszer még ebben az életben bejuthassak a falak mögé ahol 534 napig voltam sorköteles mielőtt porig rombolnák az egészet. Ha valaki tudna rá megoldást vagy birtokában lenne több fotó is abból az időből nagyon megköszönném.Üdv Dubecz Péter
Péter! Az index fórumok között van a Légvédelmi rakéták Magyarországon és a Kihalt Laktanyák topik! 😉
1998 májusától 1999 februárjáig voltam sorkatona. Szombathelyi alap után a Vasváriban voltam, sokat jártam az érdi bázisra, ami a dombtetőn volt. A valamikori velencei bázisról kimenekített Krazokat raktuk rendbe, azokkal rángattuk az ottani dombokra a Biatorbágyi vasútállomásról áttelepített lokátorokat. Ha a KRAZ nem bírta, volt egy ATSZ is erre a célra. Remek munka volt, jó érzéssel gondolok azokra az időkre. Matykó
Szia Tibor!
Milyen érdekes az élet…!
Én konkrétan a szentesi (lapistói) BARS bázison voltam sorkatona…
Üdv!
jó újra olvasni Biáról, mert én ott voltam katona 1983, 1984,ig kannibálként .Még emlékszem a rátöltésekre futásokra és az 1,fokokra,Berta főhadnagyra,Kokeróra,Takács századosra,és a nagy főnökre Totyára,
szia én 85-86 ban voltam távirász bián. Berta . Kokero. taki. totya. Simay örnagy. Kaiser fhdgy. jo kis banda volt. a kisebb szigoraikat véve nem volt velük gond lehetett kezelni öket. néhány éve voltam fent. sajna a helyi negrok lebontottak mindent ami mozdithato. nem is mertem teljesen felmenni a hápig. borzalmas a látvány. anno utáltuk. de most igy lassan 30 év után örömmel gondolok fiatalságom e remek helyére. a sok sörözés. vadevés. dobi a faluba. napozás az unv alatt egyszál semmiben.. ezek mind szép kitörölhetetlen emlékek maradnak. Tavasszal tervezem a motoros látogatást. Holdfény 001 jelentkezz
Szia Tibor!
Szép történet a tiéd érdekes volt olvasnom!
Nem véletlen találtam erre az írásra, hisz konkrétan arra voltam kiváncsi ki mit tud az itt említett bázisrol.
Nekem kimondottan céljaim lennének a bázison de sajnos ez nem olyan egyszerü megvalósítani!
Tegnap jártam a területen, és egy örzővédő táblát véltem felfedezni a meglévő kerítésen amit abszolut nem értek mi értelme ha már minden csak rom!
Azért megpróbáltam elérni őket, ami sikerült is!
Természetesen csak azt szerettem volna csak megtudni ki az aki nekem engedélyt tudna adni a terület használatba vételére???!
De ezzel az infórmációval nem tudtak kisegíteni mert Titok 🙂
No azért annyit megemlitett az illető úr akivel beszéltem, hogy még mindíg a HM kezében van még a terület, ők csak örzik(igaz semmit és senkit nem láttam aki őrizné a területet……
Hogy miért is érdekel?
Mert sokad magammal üzöm az úgynevezett Airsoft csapat sportot és szeretnénk ha lehetőségünk nyílna ezen a területen játszani!
Természetesen ezzel a sportal semmiféle kárt nem tennék a területen, sőt inkább még takarítanánk is a területet cserébe!
Csak az a baj, hogy közvetlen kontaktot nem tudok aki ebben tudna nekem segíteni.
Az lenne a kérdésem tudnál e valamilyen információval szolgálni erről a területröl, hogy kit lehetne esetleg megkeresnem??
Bár tudom neked sem most volt, hogy benne voltál:)
Üdv Poison
http://hap.uw.hu/ rokon téma
http://www.legvedelmi-muzeum.hu
szép napot!
úgy gondolom, hogy a gúglörszön kicsit rossz szájízt kapott a dunaföldvári, egyébként bölcskei közighatárból lecsippentett objektum elnevezésében a most is fegyverrel őrzés sok-sok felkiáltójellel. a bázis jelenlegi, polgári célú hasznosítása sajnos semmit nem számít a kábel és egyéb értékek eltulajdonítóinak. ha valamit szépen rendbe teszel, de távol vagy mindentől, elég nehéz biztosítani, hogy valaki(k) ne piszkítsanak oda.
a fentieken túl a részletekre is kitérő írás nagyon tetszik!
ha még nem került horogra, tudom ajánlani a bakonyban, a középső-hajag tetején a rendkői radarállást.
további balesetmentes kilómétereket!
csaktlakozni tudok az előttem felszólaló emberkékhez.
nagyon jó a cikked, jó volt újra olvasni, és egy kicsit visszanézni a múltba:-) jómagam az 54/9. Rt. Szd- ben szolgáltam, mint sorállományú katona 1994 és 1995 között.
http://rammstein.dfmk.hu/~s200/tropo.html
ez a tropo távközlési rendszer bázisait mutatja meg, itthon 4 volt/van (BARS)
Kiegészíteném a Tropo rendszerű átjátszók helyeivel:
http://rammstein.dfmk.hu/~s200/tropo.html
Nagyon jó az írásod sok szép emlék jutott nekem is eszembe.
Szerencsére még láttam Érdi, Fóti, Stb harcáláspontokat működni.
Gratulálok a cikkhez! Örülök hogy más is így gondol ezekre a támaszpontokra! Én az “Urak asztalán” (hívójele: Cenzor) voltam katona RKU-s beosztásban. Én is szembesültem a látvánnyal hogy mi lett a támaszpontból. Sajnálom hogy ez lett belőle. Pedig én legalább is jobban szerettem fent lenni a hegyen mint a laktanyában. A természeti adottsága gyönyörű volt a hegynek. Még egyszer, gratulálok hozzá!
KT!
Nagyon jó a cikk, és nagyon jó volt eljutni ezekre a helyekre, remélem idén is lesz rá alkalom.
köszönöm, Hufi
Grat. a cikkhez! Én Miskolcon voltam 83-84-ben, Lillafüredre a hp.-ra (hívójele: kitérő) jártunk szoliba. A rakétaegységek – Tardona, Cserépfalu, Szakáld – hívójele: barázda, bakelit, unicum volt. Lillafüreden állitólag dizsi is volt a hp-n. Januárban arra jártunk, de az őr nem engedett be szétnézni.
64-65-ben az ápdételt rakéták rávezetését tanulatm börgöndön, Te ennek a korszaknak a végét írod meg szenzációsan. Nem sírok a rakéták után, de ezeken a helyeken renengeteg ember dolgozott komoly an és az építészeti érték is jelentős. A természeti jellegzetessége miatt igazad van: nagyon jó kirándulóhely és flefedezőtúra. Gratulálok a cikkhez.
Jó cikk, gratulálok! 🙂
A hívónevekre én másképpen emlékszek, “Cenzortól – Ítélőig mindenkinek első fok..” 🙂 88/89-ben így volt.
Tegnap hallottam, hogy a városföldi radar állomást leállították, felszámolják.
Börgöndön szolgáltam mint OP-pultos kiképző rajparancsnok az iskolaezred I.oszt.A ütegénél.A felvidéki bevonuláskor minket is hadrendbe állítottak és kitelepültünk Aba mellé az erdőbe.B.Z.honvéd.
Kicsi a világ!
1981-ben én nyitottam kaput az új technikának a “HÁP-on” és 2001-ben én zártam be mögöttük, mikor elvitték Mezőfalvára!
11.Duna. Lérak.e. H szolg.vez.